Kismihályfalva
| Kismihályfalva (Mali Mihaljevec) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Muraköz |
| Község | Víziszentgyörgy |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Dragica Vugrinec |
| Irányítószám | 40311 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 433 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 46° 26′ 13″, k. h. 16° 23′ 53″46.437000°N 16.398000°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 13″, k. h. 16° 23′ 53″46.437000°N 16.398000°E | |
| Kismihályfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kismihályfalva témájú médiaállományokat. | |
Kismihályfalva (horvátul: Mali Mihaljevec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Víziszentgyörgy község része.
Fekvése
Csáktornyától 7 km-re északnyugatra a Muraközi-dombság területén fekszik.
Története
A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 454 lakosa volt.
Külső hivatkozások
- Kismihályfalva honlapja
- Víziszentgyörgy község hivatalos oldala
- A víziszentgyörgyi plébánia honlapja
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
