Kiss Menyhért
| Kiss Menyhért | |
 | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929) | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Nyárádköszvényes |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Budapest |
| Foglalkozása | |
| Halál oka | hirtelen szívmegállás |
| Sírhelye | Farkasréti temető (7/2-1-5/6) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Menyhért témájú médiaállományokat. | |
Havadtői Kiss Menyhért, Kiss József Menyhért (Nyárádköszvényes, 1880. március 19. – Budapest, 1934. október 14.)[2] költő, író, kereskedelmi tanárképző iskolai tanár.
Élete
Kiss Antal és Ács Rozália fiaként született. Marosvásárhelyen tett érettségi vizsgát, ezt követően Budapesten és Kolozsvárott folytatott jogi tanulmányokat, majd 1906-ban megszerezte az államtudományi doktorátust. Ezután Szászrégenben vármegye szolgálatban állott. 1907-től Nyárádszeredára kinevezték szolgabírónak, azonban nem foglalhatta el állását. 1910-ben letette a pénzügyi szakvizsgát, majd a budapestvidéki pénzügyi igazgatósághoz került, ahol fogalmazói állást töltött be. Közben 1904-től újságíróként dolgozott, 1913-tól pedig felső kereskedelmi iskolai tanár volt a fővárosban. Az első világháború alatt a kórházakban előadásokat tartott a katonáknak, amiért a II. osztályú Vörös-Kereszt érmet kapta. 1917-ben a VKM III/A. ügyosztályába rendelték. A háború alatt háborús verseket írt, 1919 után irredenta szelleműben jelentek meg írásai. 1918-ban a forradalom idején a minisztériumból elbocsátottak, ezután a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségénél helyezkedett el. 1920. október 20-tól 1922-ig a nagyszentmiklósi kerület pártonkívüli nemzetgyűlési képviselője, s tagja volt az Ébredő Magyarok Egyesületének (ÉME), 1923 és 1929 között Gömbös Gyula fajvédő pártjának. 1926-ban a budapesti VII. kerületi állami kereskedelmi iskola tanára lett. Több verskötete és elbeszélésgyűjteménye is megjelent, a petőfieskedők hazafiságának egyik képviselője volt. 1934-ben hunyt el szívbénulásban. Neje Moledna Berta Mária Terézia Erzsébet volt.
Fontosabb művei
- Az arany pók. Elbeszélések. Bp., 1905.
- Versek. Bp., 1907.
- Örök tűz. Versek. Bp., 1913.
- Tábortűz. Versek. Bp., 1915.
- Boldog emberek. Bp., 1918.
- Székely falum. Bp., 1920.
- Assisi Szt Ferenc. Bp., 1927.
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08033.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 339/1934. folyószáma alatt.
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929
- Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]
- A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876-1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994