Klaus Groth
| Klaus Groth | |
.jpg) | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Az adatok szerializációja sikertelen |
| Gyermekei | négy gyermek:
|
| Szülei | Hartwig Groth |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége |
|
| Iskolái | professor seminary |
| Kitüntetései | Az adatok szerializációja sikertelen |
| Halál oka | tüdőgyulladás[1] |
| Sírhelye | Südfriedhof Kiel |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Klaus Groth témájú médiaállományokat. | |
Klaus Groth (Heide (Holstein), 1819. április 24. – Kiel, 1899. június 1.) német költő, Fritz Reuterrel együtt az új-alnémet (plattdeutsch) irodalom megteremtője.
Életútja
Szülővárosában tanítói állást nyert. Szabad idejét filozófiai, természettudományi és matematikai tanulmányokra szentelte. 1847-ben egészségügyi szempontból Fehmarn szigetére ment, ahol a költészettel foglalkozott, verseinek nagy részét itt írta meg. 1853-ban Kielbe ment, ahonnan Németországot és Svájcot beutazta, azután pedig Bonnba, ahol 2 évig tartózkodott. Itt az egyetem tiszteletbeli tudorának választották meg. Innen Drezdába, majd ismét Kielbe ment, ahol 1866-ban egyetemi tanár lett. 1872-ben megkétszerezték fizetését és 1875-ben elnyerte a Schiller-dijat. Hirnevét Quickborn (Hamburg, 1853, 17. kiad. Kiel 1892; Speckter által illusztrált kiadás, Hamburg, 1856, 2. kiad. 1868) c. versgyűjteményével szerezte meg, melyben a népies líra és románc hangját kitűnően találta el. Az elbeszéléseknek is egész sorozatát írta meg, melyek egyszerűségük és természetességük által tűnnek ki. Egyéb alnémet nyelven írt munkái: Voer de Goern gyermekversek (Lipcse, 1858); Rothgeter Meister Lamp und sin Docher (Hamburg, 1862); Ut min Jungsparadies (1876); a Quickborn második része stb. A Briefe über Hochdeutsch und Plattdeutsch (Kiel, 1858) c. iratában azt állítja, hogy a felnémet nyelv győzelme az alnémeten az irodalom veszteségére történt. Összegyűjtött munkái 4 kötetben jelentek meg (Kiel, 1893.).[2]
Művei
| Év | Cím | Magyarul | Műfaj | Kiadó | Digitálisat |
|---|---|---|---|---|---|
| 1852 | Quickborn. Volksleben in Plattdeutschen Gedichten ditmarscher Mundart | Quickborn. Népélet a ditmárschi nyelvjárású alnémet versekben | Versgyűjtemény | Verlag Perthes, Besser & Mauke, Hamburg | (Digitalisat) |
| 1854 | Hundert Blätter | Száz lap | Felnémet versek | ||
| 1855 | Vertelln (I.) | Elbeszélések | Elbeszélések | Schwer’sche Buchhandlung, Kiel | (Digitalisat) |
| 1858 | Briefe über Hochdeutsch und Plattdeutsch | Levelek felnémet és alnémet nyelvről | Nyelvészet | Schwer’sche Buchhandlung, Kiel | (Digitalisat) |
| 1858 | Vœr de Gœrn[3] | A gyerekeknek | Gyermekversek | Verlag G. Wigand, Leipzig | |
| 1859 | Vertelln (II.) | Elbeszélések | „Trina“című elbeszélés | Schwer’sche Buchhandlung, Kiel | (Digitalisat) |
| 1860 | Rothgeter Meister Lamp un sien Dochder | Rothgeti Lamp mester és a lánya | Versek | (Digitalisat) | |
| 1864 | Fiv nie Leder ton Singn un Beden vœr Schleswig-Holsteen | Őt új dal énekelni és imádni való Schleswig-Holsteinnek | Verlag Perthes, Besser & Mauke, Hamburg | ||
| 1870 | Über Mundarten und mundartliche Dichtungen | A nyelvjárásokról és a nyelvjárási költészetről | Nyelvészet | (Digitalisat) | |
| 1876 | Ut min Jungsparadies. Dree Vertelln | A gyerekkori paradicsomomból. Három elbeszélés | Elbeszélések | Verlag Georg Stilke, Berlin | (Digitalisat) |
| 1877 | Witen Slachters | Elbeszélés | |||
| 1892 | Gesammelte Werke (4 Bände) | Összegyűjtött munkái (4 kötet) | Lipsius & Tischer, Kiel |
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog (Deutsch nyelven) pp. 103-108. (Hozzáférés: 2024. július 4.)
- ↑ V. ö. Eggers, Klaus G. und die Plattdeutsche Dichtung (Berlin 1885); Klaus G., Lebenserrinnerungen (Kiel 1891), kiadta Wolf E.
- ↑ Vœr de Gœrn
Forrás
- Groth. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X