Kmetykó János
| Kmetykó János | |
| Született | 1880. október 3.[1] Szeged |
| Elhunyt | 1945. január 4. (64 évesen) Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Nemzeti Torna Egylet |
| Sírhelye | Farkasréti temető (Altemplom-113. sírbolt)[2][3] |
 | |
|---|---|
 Nem található szabad kép.(?) | |
  | Kmetykó János. Magyar életrajzi lexikon. Arcanum. |
Kmetykó János (Szeged, 1880. október 3. – Budapest, 1945. január 4.) torna-edző, testnevelő tanár. Testvére, Aradi Lajos (eredetileg: Kmetykó Lajos) olimpiai ezüstérmes magyar tornász. Apja, Kmetykó János pincér, aki az 1879-es szegedi árvízet követően nem kapott munkát, s így a családjával együtt Aradra települt át. Az érettségit követően a bp.-i Nemzeti Torna Egyletben végzett tanárként. 1903–1905 között Érsekújvárott, ezt követően 1905-1911 között Budapesten tanított a III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban, ma: Árpád Gimnázium (Óbuda).[4][5] A Budapesti Torna Club tagja volt (egyben örökös bajnoka), így az egyesület bajnok tornászcsapatát erősítette 1907-ben, 1909-ben, 1912-ben és 1913-ban. Dániában és Svédországban tanulmányozta a tornaoktatást: Ryslinge (1910), Näsajo, Lund (1911), Valekinde (1912), Silkeborg (1913). Részt vett az 1912. évi nyári olimpiai játékokon Stockholmban, ahol a magyar férfi torna csapat felkészítő edzője, vezetője volt, mely ezüstérmet nyert. 1913-ban Iszer Károllyal közösen kiadta az Új testnevelési rendszer című könyvét. 1921-ben megbízzák többedmagával a torna sport újjászervezésével. 1924-ben bár felkérték edzőnek a párizsi olimpiára készülő férfi tornászcsapat mellé, de ezen végül nem vettek részt. 1925-ben a Testnevelési Főiskola megalapításakor egyből főiskolai tanárrá nevezték ki, de már 1924-ben felkérték a leendő TF tantervének megalkotására. Az előbbinek érdekes vonatkozása is van: a kijelölt épületben működött a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola, melyet Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter Szegedre helyezett át a Boldogasszony sgt. 4–6. alá, amely így a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola elődje lett. 1928-ban újfent megbízzák az olimpiára készülő férfi és női tornászcsapatok felkészítésével. 1933. május 1-jén hangzott el először a reggeli „Rádiótorna” címmel a gyorsan népszerűvé váló rádióműsor, melyet – Kmetykó halálát követően – az 1950-es években Kerezsi Endre vezetett. 1936-ban – immár a TF professzoraként – edzőként, vezetőként is jól szerepelt a magyar női tornászcsapat: bronzérmet nyertek. Az 1942-től megjelenő Nemzetnevelők Könyvtára című sorozatban adták ki Népiskolai testnevelés c. művét. 1945 januárjának elején Budapest sokat szenvedett a szövetségesek bombázásaitól, így a Lánchíd és az Alagút mellett érte bombatalálat az Attila u. 2. alatti bérházat, ahol feleségével együtt meghalt. Temetésük 1945. január 25-én a Farkasréti temető ravatalózájának alsó sírboltjában volt.
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08104.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1905 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. május 7.)
- ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1911 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. május 7.)
Források
- Bali Mihály: Szegedi sportolók az olimpiákon. Bába Kiadó, Szeged, 2006. ISBN 963 7337 61 x
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Kmetykó János. nori.gov.hu
