Kogurjói–jamatói háború

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
 Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Kogurjói–jamatói háború
Dátum391–404
HelyszínKoreai-félsziget
Eredménydöntő kogurjói–sillai győzelem[1][2][3][4]
Harcoló felek
Kogurjo
Silla		Jamato
Pekcse
Kaja
Parancsnokok
Kvanggetho
Nemul		Ricsú
Asin
Isiphum

A kogurjói–jamatói háború a 4. század végétől az 5. század elejéig zajlott egy részről Kogurjo és Silla, más részről Pekcse, Kaja és Jamato szövetsége között. A háború kogurjói győzelemmel zárult, és a győztes hatalmak 50 évre egyesítették a Koreai-félsziget államait.[5] 396-ban Kvanggetho megtámadta Pekcsét, számos várat elfoglalva a délnyugati koreai államtól. A pekcsei főváros, Ürjeszong eleste után Asin pekcsei király megadta magát, és vállalta, hogy állama Kogurjo alárendeltje lesz. Kvanggetho király a hadjárat alatt 58 várost és 700 falut foglalt el, majd számos fogollyal tért haza, köztük egy pekcsei herceggel, és számos állami hivatalnokkal. 399-ben Pekcse felmondta a viszonyt Kogurjónak, és szövetségre lépett a japán Jamato állammal. Silszong király követet küldött Phenjanba, aki tájékoztatta Kvanggetho királyt, hogy a pekcsei és jamatói katonák támadásba lendültek Silla ellen. Mivel Silla királyság ekkoriban Kogurjo alárendeltje volt, az északi koreai állam királya egy 50 ezer fős hadsereg küldésével beleegyezett a katonai intervencióba. 400-ban a kogurjói és sillai katonák visszafoglalták Kumszongot, a sillai fővárost. Ekkor a pekcsei és jamatói hadtest Kaja államszövetség irányába vonult vissza. A támadók őket követve egészen Aragajáig üldözték őket, ahol a pekcsei, jamatói és kajai csapatok megadták magukat. A háború lezártnak mutatkozott egészen 404-ig, amikor a jamatói csapatok váratlan támadást indítottak Kogurjó ellen. Kvanggetho király Phenjan közelében legyőzte a támadó csapatokat.

Jegyzetek

  1. ↑ The Archaeology of Japan: From the Earliest Rice Farming Villages to the Rise of the State. Cambridge University Press, 51. o. (2013) 
  2. ↑ Encounter Or Syncretism: The Initial Growth of Japanese Buddhism, 38. o. 
  3. ↑ Coexistence and Cultural Transmission in East Asia, 155. o. 
  4. ↑ Gateway to Japan: Hakata in War And Peace, 500-1300, 16. o. 
  5. ↑ De Bary, Theodore and Peter H. Lee, "Sources of Korean Tradition", p. 25–26
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Kogurjói–jamatói_háború&oldid=108088”