Konstantin von Tischendorf

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Konstantin von Tischendorf
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Álneve
  • Doktor Fritz
  • Fritz
ÁllampolgárságaSzász Királyság
Foglalkozása
  • evangélikus teológus
  • New Testament scholar
  • hebraista
  • író
  • szerkesztő
  • teológus
  • paleográfus
  • filológus
IskoláiLipcsei Egyetem (1834–1838, teológia, filológia)
Kitüntetései
  • Vörös Sas-rend 3. osztálya
  • Royal Order of the Polar Star
  • Ferenc József-rend
  • Knight Grand Officer of the Order of Albrecht the Bold
  • Gold medal of the Royal proof of gratitude (1843. július 5.)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Konstantin von Tischendorf témájú médiaállományokat.

Lobegott Friedrich Konstantin von Tischendorf (Lengenfeld, 1815. január 18.Lipcse, 1874. december 7.) német protestáns teológus.

Életútja

Lipcsében tanult 1834 és 1838 között teológiát és nyelvészetet, majd a boroszlói egyetem 1843-ban teológiai doktori diplomát adott neki. Ugyanazon évben a szász kormány megbízásából Párizsba ment, ahol kibetűzte a Codex Ephraemit, és ugyanilyen célból többször is beutazta Angliát, Egyiptomot; fölkereste a nitriai barátok zárdáit, a Szinai hegyen levő zárdát. Járt Palesztinában, Szíriában, Kis-Ázsiába a mindenünnen gazdag kéziratgyűjteményekkel tért haza. 1845-ben rendkívüli, és 1859-ben rendes tanára lett Lipcsében a teológiának és bibliai paleográfiának, 1867-ben titkos udvari tanácsosnak nevezték ki. Az oxfordi és cambridge-i egyetemek 1865-ben ünnepélyesen jogi doktorrá emelték és általában számos megtiszteltetésben és kitüntetésben részesült. 1859-ben az orosz kormány költségén járt – ekkor már harmadszor – Keleten, a Szinai-zárdában fölfedezte a híres Codex Sinaiticust. Számtalan bibliai kódex látott általa napvilágot: több kiadásban megjelent tőle 1841 óta az Újszövetség, kritikai jegyzetekkel ellátva, kiadta a Septuagintát és apokrif evangéliumokat is. Egyik utolsó műve a Vulgata kiadása volt (1873). Adott ki egyházi beszédeket és egy költeménykötetet is.[2]

Nevezetesebb művei

A Codex Sinaiticus
  • Wann wurden unsere Evangelien verfasst? (1865 és többször)
  • Haben wir den ächten Schrifttext der Evangelien und Apostel? (1873)
  • Reise in der Orient (2 kötet, 1845)
  • Aus dem heiligen Lande (Lipcse, 1862)

Források

Jegyzetek

  1. https://kanselarijmuseum.nl/UserFiles/File/erepenningen%20bijlagen%20DEF.pdf
  2. V. ö. Volkeding, T. in seiner 25-jähr. schriftstellerischen Wirksamkeit (Lipcse, 1862); Balogh F., Dogmatörténelmi mozzanatok (Debrecen, 1894).