Kortkerosz

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Kortkerosz (Корткерос)
A Központi Könyvtár
A Központi Könyvtár
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKomiföld
Rangfalu
Irányítószám168020
Körzethívószám82136
Autórendszám kódja11, 111
Népesség
Teljes népesség4710 fő (2021)[1]
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
é. sz. 61° 48′ 13″, k. h. 51° 34′ 37″61.803611°N 51.576944°EKoordináták: é. sz. 61° 48′ 13″, k. h. 51° 34′ 37″61.803611°N 51.576944°E
Kortkerosz (Komiföld)
Kortkerosz
Kortkerosz
Pozíció Komiföld térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kortkerosz témájú médiaállományokat.

Kortkerosz (oroszul: Корткерос, komi nyelven Кöрткерöс) falu Oroszországban, Komiföldön, a Kortkeroszi járás székhelye. Lakossága: 4624 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Fekvése

Sziktivkartól kb. 50 km-re északkeletre, a Vicsegda (az Északi-Dvina mellékfolyója) bal partján, magaslaton helyezkedik el. Hídján át vezet a Sziktivkart a keleti Troicko-Pecsorszkkal összekötő közút. A településtől 3 km-re terül el a Körtti-tó, (jelentése 'vasas, vastartalmú tó)'. A település neve a komi „кöрт” ('vas-') és „керöс” ('domb, hegy') szavakból keletkezett. A vidék egykori lakói a „vastartalmú tó”-ra alapuló vaskészítéssel foglalkoztak.

Története

A falu nevét Kortovszkij formában először az 1608. évi összeírás említi. 1747-ben voloszty (közigazgatási egység) központja lett. A szovjet korszakban a Kortkeroszi járást 1939-ben hozták létre. A járás nagy részét erdő, az összterület 6,6%-át pedig mocsár borítja. 1983-ban adták a Vicsegdán átívelő hidat, ezen az autóúton itt végezték a legnagyobb és legnehezebb hídépítő munkát.[3]

Népesség

  • 2002-ben 4 657 lakosa volt, melynek 63%-a komi és 34%-a orosz.
  • 2010-ben 4 624 lakosa volt.

Jegyzetek

  1. https://rosstat.gov.ru/storage/mediabank/tab-5_VPN-2020.xlsx (русский nyelven)
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
  3. Sztroityelsztvo mosztov v Komi (orosz nyelven). Leonyid Tomov. [2014. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 5.)

Források