Koszmosz–58
Koszmosz–58 | |
A Koszmosz–58-cal megegyező felépítésű Koszmosz–122 jeklzésű Metyeor műhold makettje | |
Ország | |
Gyártó | VNII EM |
Típus | Metyeor |
Rendeltetés | meteorológiai műhold |
Küldetés | |
Indítás dátuma | 1965. február 26. 05:02:00 UTC |
Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér |
Hordozórakéta | Vosztok–2M |
Visszatérés dátuma | 1990. február 25. |
Tömeg | 4730 kg |
Pályaelemek | |
Pálya | alacsony Föld körüli pálya |
Inklináció | 65° |
Periódus | 96,8 perc |
COSPAR azonosító | 1965-014A |
SCN | 01097 |
A Koszmosz–58 (oroszul: Космос–58) a szovjet Metyeor meteorológiai műhold második prototípusa volt, melyet 1965 elején indítottak a rendszer tesztelése céljából.
Küldetés
Feladata, műszerezettségének segítségével – folyamatos katonai és polgári adatgyűjtés a Föld légkörének változásairól, alakulásáról. Az adatokat elektronikus úton továbbította a Földre, ahol megtörtént a kiértékelés, valamint az adatok, információk továbbítása a felhasználási helyekre.
Jellemzői
Az Elektromechanikai Össz-szövetségi Tudományos Kutatóintézet (VNIIEM) tervezett és épített Metyeor típusú meteorológiai műhold második példánya, melyet Koszmosz–58 jelzéssel indítottak. 1965. február 26-án Bajkonuri űrrepülőtérről egy Vosztok–2M (8А92M) típusú hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára. Periódusideje 96,8 perces volt, a pályaelhajlás 65°-os. Az elliptikus pálya perigeuma 563 km, apogeuma 647 km volt. Tömege 4730 kg. A műhold energiaellátását kémiai áramforrás (akkumulátor) biztosították. Az akkumulátorok földárnyékban biztosították az energiaellátást, míg a napos oldalon a napelemek töltötték az akkumulátorokat. A műhold hossztengelyének (és kameráinak) Föld felé irányítását, és a műhold stabilitását giroszkóp biztosította. Felépítése hengeres, átmérője 1,4 méter, magassága 5 méter, két napelemtáblája 10 méterre kinyúló. A Metyeor sorozat első prototípusaként indított Koszmosz–44 után a második prototípus volt. A Metyeor műholdak kifejlesztéséhez készített, Koszmosz–14 és Koszmosz–23 jelzéssel indított két Omega kísérleti meteorológiai műhold után ez volt a negyedik szovjet meteorológia műhold. 1990. február 25-én belépett a légkörbe és megsemmisült.
Források
- P. A. Rumjancev: Koszmicseszkaja szisztyema Metyeor, Koszmonavtyika, Asztronomija sorozat, 1983/10. szám, Znanyije kadó, Moszkva
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
További információk
- Koszmosz–58. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. április 17.)
- Koszmosz–58. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 17.)
Kapcsolódó szócikk
Elődje: |
Koszmosz-program |
Utódja: |