Kujeda
| Kujeda (Куеда) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Permi határterület | ||
| Járás | Kujedai | ||
| Irányítószám | 617700 | ||
| Körzethívószám | 34262 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9457 fő (2021)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+5 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 56° 26′, k. h. 55° 35′56.433333°N 55.583333°EKoordináták: é. sz. 56° 26′, k. h. 55° 35′56.433333°N 55.583333°E | |||
 Kujeda
Pozíció a Permi határterület térképén
| |||
Kujeda (oroszul: Куеда) városi jellegű település Oroszország Permi határterületén, a Kujedai járás székhelye. Lakossága: 9551 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése
A Permi határterület déli részén, Permtől 228 km-re, Baskíria határa mellett helyezkedik el, a Buj (a Káma mellékfolyója) bal partja közelében. Vasútállomás a Kazany–Jekatyerinburg vasúti fővonalon. Neve a közeli Kujeda falu, illetve az azonos nevű folyócska nevének átvétele; a baskír Окъяды nemzetség nevéből származik.
Története
A Kazany–Jekatyerinburg vasútvonal létesítésekor, a vasútállomás építésénél jött létre 1915-ben. 1931-ben lett járási székhely. Közelében, 24 km-re északnyugatra olajlelőhely kitermelése folyik. Az olajlelőhelyet 1954-ben tárták fel, kitermelése 1965-ben kezdődött. Közben, 1957-ben a falu városi jellegű település rangot kapott. 1962-ben sör- és konzervgyár építése kezdődött és 1968-ra fejeződött be. A gyár a privatizációt követően a 21. század elején sikeresen folytatta tevékenységét.[3]
Jegyzetek
- ↑ https://rosstat.gov.ru/storage/mediabank/tab-5_VPN-2020.xlsx (русский nyelven)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
- ↑ Kujeda. Permszkij kraj PivO.ru (Hozzáférés: 2015-02-11)
Források
- Je. N. Sumilov: Enciklopegyija Permszkij kraj (orosz nyelven). Permculture.ru. [2019. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 3.)
- Ju. A. Jakovlev: Enciklopegyija Permszkij kraj (Az olajlelőhelyről) (orosz nyelven). Permculture.ru[halott link]
- szerk.: V. V. Alekszejev: Uralszkaja isztoricseszkaja enciklopegyija (orosz nyelven). Jekatyerinburg: Akagyemknyiga (2000)
