Kulin László

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Kulin László
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaForray Irma Julianna
(h. 1935–?)
Tarján Edit
(h. 1949–?)
SzüleiVlkolinszky Rozália
Kulin Imre
Foglalkozása
  • orvos
  • gyermekgyógyász
  • egyetemi tudós/kutató
IskoláiDebreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem (–1926, orvostudomány)
KitüntetéseiAz adatok szerializációja sikertelen
SírhelyeDebreceni köztemető

Bánhegyesi Kulin László (Zilah, 1901. augusztus 14. – Budapest, 1989. július 24.) orvos, gyermekorvos, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1962), Kossuth-díjas (1953).

Pályafutása

Kulin Imre (1861–1938) ítélőtáblai tanácselnök és Vlkolinszky Rozália fiaként született. A Hajdúböszörményi Református Bocskay Főgimnáziumban érettségizett (1919). Tanulmányait a debreceni Tisza István Tudományegyetemen folytatta, ahol 1926-ban avatták orvosdoktorrá. 1924–1925-ben a debreceni Gyermekklinika gyakornoka, 1925-től tanársegédje és adjunktusa volt. Az 1933/34. tanévet ösztöndíjasként a bécsi Collegium Hungaricumban töltötte. 1937-ben a gyermekkor diagnosztikája és sematikája című tárgykörből magántanárrá habilitálták.[1] Két évvel később kinevezték a debreceni Állami Gyermekmenhely igazgató-főorvosává.[2] 1946-ban a tudományos irodalom művelése és az egyetemi oktatás terén kifejtett működése elismeréséül rendkívüli egyetemi tanári címet kapott.[3] 1949 és 1972 között a Gyermekklinika professzora, 1956–1957-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem dékánja, 1957 és 1959 között az önállósult Debreceni Orvostudományi Egyetem első rektora volt.[4] Több minősítő bizottság tagja és elnöke volt. Vezetése alatt a debreceni klinikán korszerű klimatizációs rendszert, csecsemő-és fertőzőosztályokat létesítettek, és Európában modell értékű járóbeteg-ellátást szerveztek. Tudományos munkássága kezdetben a szénhidrátanyagcsere tanulmányozására terjedt ki. Foglalkozott a scarlatina és a csecsemőkori atrophia kérdésével. Nevéhez fűződik az atrophia pathomechanizmus az adaptációs szindróma és klímaterápia felfedezése. Ez utóbbiakért kapta a Kossuth-díjat. Mintegy 100 tudományos közleményt jelentetett meg. Az Acta Paediatrica és a Gyermekgyógyászat című folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja, több hazai társaságnak vezetőségi tagja volt. A Magyar Gyermekorvos Társaságnak díszelnöki tisztét töltötte be.

Családja

1935. február 5-én a pozsonyi református templomban házasságot kötött goborsini Forray Irma Juliannával (1913–1996), Forray Ernő nagykereskedő lányával.[5] Elváltak. 1949. július 7-én Debrecenben feleségül vette Tarján Editet, Tarján Kristóf és Kontz Ilona lányát.[6]

Művei

  • A diathesis jelentősége a csecsemőkori anaemiák kórtanában. (Orvosi Hetilap, 1933, 36.)
  • A csecsemőkori neuropathiás hányásról és a pylorus spasmusról. (Orvosi Hetilap, 1933, 39.)
  • A vérátömlesztés indicatiója pathologiás vérkép alapján. (Gyógyászat, 1933, 46.)
  • Adatok a tüdőgyulladásos betegek vércukor értékeihez. (Budapesti Orvosi Újság, 1937, 7.)
  • A croup laryngis és frontváltozások összefüggése egy járványperiódus alatt. Kövér Bélával. (Gyermekgyógyászat, 1950, 4.)
  • Human toxoplasmosis. Fazekas Árpáddal, Nikodemusz Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1952, 1.)
  • A csecsemőkori atrophia pathogenesisének és therápiájának új szemlélete. (Orvosi Hetilap, 1953, 3.)
  • A scarlatina ciklikus penicillin-kezelése, mint a ráfertőzésekből eredő szövődmények porphylaxisa. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1954, 17.)
  • Adatok a csecsemőkori táplálkozási zavarok felosztásához. (Orvosi Hetilap, 1955, 34.)
  • A csecsemőkori sorvadás alapvető és részletfolyamatainak synthesise. (Gyermekgyógyászat, 1956, 5-6.)
  • Magyar orvosdelegáció a Szovjetunióban. (Felsőoktatási Szemle, 1959, 4.)
  • A testfelépítés lemérésének gyakorlati és elvi jelentősége a csecsemősorvadásban. (Gyermekgyógyászat, 1965, 2.)
  • Sorvadt csecsemők thermoneutrális környezetének felismerésére irányuló kísérletes vizsgálatok. Kiss Szabó Antallal. (Orvosi Hetilap, 1966, 30.)
  • Szemelvények a csecsemőkori sorvadás terén elért eredményeinkből és az ezekre vonatkozó külföldi reflexiókból. (Gyermekgyógyászat, 1975, 1.)
  • Adaptációs mechanizmusok csecsemőkori sorvadásban. (Orvosi Hetilap, 1981, 43.)
  • A sorvadt csecsemők racionális táplálásának elengedhetetlen feltétele a 29°C körüli, komfortosan párásított mikroklíma. (Gyermekgyógyászat, 1982, 4.)
  • A súlyosan leromlott-atrophiás és dekomponált – csecsemőszervezet életfolyamatainak szabályozásában a thermoreguláció, a thermoneutrális komfort környezet döntő tényező (Debrecen, 1985)[7]

Díjai, elismerései

  • Kossuth-díj (1953)
  • Schöpf-Mérei Ágost-emlékérem (1966)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1972, 1981)[8][9]

Irodalom

  • Emlékkönyv Kulin László, a Debreceni Orvostudományi Egyetem gyermekklinikájának igazgatója 10 éves professzori jubileuma alkalmából (Debrecen, 1959)[10]

Jegyzetek

  1. ↑ Hivatalos Közlöny, 1937. szeptember 1. (45. évfolyam, 17. szám)
  2. ↑ Belügyi Közlöny, 1939. július 16. (32. szám)
  3. ↑ Magyar Közlöny, 1946. október 31. (249. szám)
  4. ↑ Magyar Közlöny, 1958. szeptember 7. (81. szám)
  5. ↑ Prágai Magyar Hírlap, 1935. február 7. (14. évfolyam)
  6. ↑ Kulin László és Tarján Edit házasságkötési bejegyzése a debreceni polgári házassági akv. 697/1949. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. március 11.)
  7. ↑ A súlyosan leromlott, atrophiás és dekomponált csecsemőszervezet életfolyamatainak szabályozásában a thermoreguláció, a thermoneutrális komfort környezet döntő tényező
  8. ↑ Magyar Közlöny, 1972. június 14. (46. szám)
  9. ↑ Magyar Közlöny, 1981. augusztus 14. (47. szám)
  10. ↑ Emlékkönyv Kulin László a Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikájának igazgatója 10 éves professzori jubileuma alkalmából - ODR

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Kulin_László&oldid=260004”