Légyalkatúak

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Légyalkatúak
Üvegpotrohú légy (Volucella pellucens)
Üvegpotrohú légy (Volucella pellucens)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Kétszárnyúak (Diptera)
Linnaeus, 1758
Alrend: Légyalkatúak (Brachycera)
Schiner, 1862
Alrendágak
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Légyalkatúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Légyalkatúak témájú kategóriát.

A légyalkatúak vagy rövidcsápú kétszárnyúak, rövidcsápúak (Brachycera) az ízeltlábúak törzsének a rovarok (Insecta) osztályába és a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe tartozó alrend.

Származásuk. elterjedésük

Szélsőségesen kozmopolita taxon. Némely fajai (mint például a házilégy) előfordulnak mindenhol, ahol az ember megtelepszik.

Megjelenésük, felépítésük

Vaskos felépítésű, erős testű, zömök kétszárnyúak. Csápjaik rövidek és heteronómok, azaz különböző formájú ízekből állnak. A fejlettebb családok csápja három ízűvé redukálódott; a harmadik ízen vagy csápserte ül, vagy az ízek teljesen összeolvadtak. Az ostornak nevezett 3. csápíz gyűrűzött.[1]

Életmódjuk, élőhelyük

A lárvák lábatlanok, fejtokjuk csökevényes.

Hagyományos rendszerezésük

A korábbi rendszerek a légyalkatúak evolúciójában két fő fejlődési irányt különböztetettek meg. Az ősibb legyek — köztük a bögölyök — tapogatója rendszerint két ízből épül fel, lárváik feje még megvan. Bábjuk a hátrészén hosszanti vonalban vagy T alakban nyílik fel — erről nevezték el ezt a csoportot egyenes bábrésű legyeknek (Orthorrhapha). A fejlettebb legyek tapogatója csak egy ízből alakult ki. A csápok fölötti ív alakú varrat az ősibb Orthorrhapha csoportban nincs meg. Bábjuk tonnabáb, amely kör alakú fedő lepattanásával nyílik fel; a fedőt ív alakú varrat keretezi; ezért ezt a csoportot kerek bábrésű legyeknek (Cyclorrhapha) nevezték.[2]

1. 2. 3.

Az egyenes bábrésű legyek: Az egyenes bábrésűek lárváinak fejtokja látható, a potrohon állábak lehetnek. A báb pupa libera típusú. A kifejlett légy csápján nincs serte. Szájszervük általában szúró-szívó jellegű. 1. Bombylius maior – pöszörlégyfélék családja (Bombyliidae)
2. Promachus vertebratus – rablólégyfélék családja (Asilidae)
3. Stratiomys chamaeleon – katonalégyfélék családja (Stratiomydae)

A bögölyök mellett kilenc másik család (katonalégyfélék – Stratiomyidae; kószalégyfélék – Rhagionidae; gömblégyfélék – Cyrtidae; rablólégyfélék – Asilidae; tőröslégyfélék – Therevidae; pöszörlégyfélék – Bombyliidae; ablaklégyfélék – Scenopinidae; táncoslégyfélék – Empididae; szúnyoglábúlégy-félék – Dolichopodidae) képviseli az Orthorrhapha-típusú legyeket hazánkban.[3] Az Orthorrhapha osztagon belül korábbi rendszerekben két öregcsaládot különböztettek meg. A Homoeodactyla öregcsaládba tartoztak a bögölyök is. A kétszárnyúak jellegzetes lábfeji tapogatópárnáinak száma ebben az öregcsaládban három, a fejlettebbnek tekintett Heterodactyla öregcsaládban viszont csak két tapadópárna jellemző.[2] Az itt leírt rendszerezések mára sok esetben parafiletikusnak bizonyultak, így a kladisztikus taxonómia elveinek nem felelnek meg. Ezt a rendszert találjuk még a legtöbb magyar állatrendszertani munkában, így többek között a Dudich Endre és Loksa Imre által írt, a hazai felsőoktatásban sokáig domináns Állatrendszertan című nagy összefoglaló műben is.[4]

Kerek bábrésűek

A kerek bábrésűek (Cyclorrapha) pupáriuma kerek vonalban hasad fel. Nyüveknek nevezett lárváik (acephalikusak). azaz nincs fejtokjuk. A potrohukon nincsenek állábak. Bábjuk pupa coarctata típusú. A kifejlett légy csápján csápsere (arista) nő. Szájszervük nyaló-szívó típusú, tehát labiuma igen jól fejlett, alsó része pedig két nagy, kapillárisokkal áttört ajakpárnává (labellum) alakult. A légy az ajakpárnából kibocsájtott nyállal elfolyósított táplálékot szívja fel.

Korszerűbb rendszerezésük

A molekuláris genetikai kutatások kiderítették, hogy az evolúció során a légyalkatúak már hamar több, önálló ágra (kládra) szakadtak, így nem érvényes az Orthorrhapha–Cyclorrhapha-felosztás. A kladisztikus rendszerek több alrendárat különböztetnek meg, ezek egyike a bögölyalakúaké. A bögölyalakúak számos családja közül néhány már kihalt (pl. Alinkidae, Eostratiomyiidae). A Tabanomorpha alrendá két öregcsaládja a kószalégyszerűeké (Rhagonidea) és a bögölyszerűeké (Tabanoidea). Ez utóbbiba az alábbi családokat soroljuk:

  • Pelechorhynchidae
  • Oreoleptidae
  • Athericidae – íbiszlégyfélék
  • Tabanidae – bögölyfélék

Az itt felsorolt családok rokonsági kapcsolatait kladogramon is ábrázolhatjuk.

  Bögölyszerűek  


 Pelecorhynchidae




 Oreoleptidae




 Íbiszlégyfélék



 Bögölyfélék






A kószalégyféléket (Rhagonidae) már korábban is a bögölyök közeli rokonainak tekintették, és közéjük osztottak be több olyan nemet is, amelyeket azóta családi — sőt, alrendág — rangjára emeltek (például Vermileonidae,[5] Athericidae). Hasonlóan kisebb nemekből alakult ki a többi bögölyformájú család. A rendbe a 2020-as évek elején alábbi alrendágak, tagozatok, altagozatok, öregcsaládok és családok tartoznak: 1. Rablólégyalakúak alrendága (Asilomorpha)

Rablólegyek öregcsaládja (Asiloidea)

Táncoslegyek öregcsaládja (Empidoidea)

Recésszárnyú legyek öregcsaládja (Nemestrinoidea)

2. Valódilégy-alakúak alrendága (Muscomorpha)

Homlokrés nélküli legyek csoportja (Aschiza)

Púposlegyek öregcsaládja (Phoroidea)

Talpaslegyek öregcsaládja (Platypezoidea)

Zengőlegyek öregcsaládja (Syrphoidea)

Homlokrésesek csoportja (Schizophora)

Torpikkely nélküliek alcsoportja (Acalyptrata)

Tetűlegyek öregcsaládja (Carnoidea)

Fejeslegyek öregcsaládja (Conopoidea)

Harmatlegyek öregcsaládja (Drosophiloidea)

Vízilegyek öregcsaládja (Ephydroidea)

Sphaeroceroidea öregcsalád

Lauxanioidea öregcsalád

Micropezoidea öregcsalád

Nothyboidea öregcsalád

Földilegyek öregcsaládja (Opomyzoidea)

Szarvaslegyek öregcsaládja (Sciomyzoidea)

Fúrólegyek öregcsaládja (Tephritoidea)

Torpikkelyesek alcsoportja (Calyptratae)

Kullancslegyek öregcsaládja (Hippoboscoidea)

Igazi legyek öregcsaládja (Muscoidea)

Bagócsok öregcsaládja (Oestroidea)

3. Katonalégy-alakúak alrendága (Stratiomymorpha) ===

4. Bögölyalakúak alrendága (Tabanomorpha) ===

5. Vermileonomorpha alrendág

6. Falégyalakúak alrendága (Xylophagomorpha)

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ REND: DIPTERA
  2. ↑ 2,0 2,1 The historical development of diptera (angol nyelven). [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.)
  3. ↑ Papp 2001: 5–8. A hazai Diptera-családok listája.
  4. ↑ Dudich–Loksa 1978: 418–420.
  5. ↑ A Vermileonidae család a Vermileonomorpha alrendág egyetlen családja. A kladisztikus kutatások szerint a Vermileonomorpha a Tabanomorpha alrendág testvércsoportja. Egyes rendszerekben nem is választják külön a két alrendágat, hanem Tabanomorpha csoportban foglalják össze őket, és ezt osztják két öregcsaládra: Vermileonidea és Tabanoidea néven.

Források

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Légyalkatúak&oldid=448297”