Lőwey Lilla

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Lőwey Lilla
Született1943. október 4. (81 éves)
Szováta
Házastársa2. férje: Péter Pál
GyermekeiSoós Andrea, Soós Ildikó
SzüleiLőwey Jenő, Nagy Lívia
Foglalkozásapedagógus, általános iskolai tanár, irodalomkutató, szövegíró

Lőwey Lilla (Szováta, 1943. október 4. –) pedagógus, helytörténész, irodalmi szerkesztő.

Élete

Szüleit (Lőwey Jenő, Nagy Lívia) a „kis magyar időben”[1] helyezték Székelyföldre, édesapja a marosvásárhelyi vasútállomás tisztviselője volt, édesanyja Szovátán vállalt pedagógusi állást. A háború befejezését követő „köztisztviselői törvény” értelmében a háromgyermekes családot bevagonírozták, majd Zalaegerszegig utaztatták. Általános iskoláit Zala és Vas megye településein végezte, a gimnáziumi éveket az épülő Sztálinváros gimnáziumában töltötte. Érettségit követően a pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát. Veszprém városában telepedett le, kezdetben a közeli Városlődön, majd Szentkirályszabadján tanított. 1976-ban került a veszprémi Hriszto Botev Általános Iskolába. Közben férjhez ment, két kislánya született: Andrea és Ildikó. Nem túl szerencsés házasságát 19 év elmúltával bontotta fel. Osztályaival, kislányaival sokat kirándult, bejárták egész Magyarországot a határokig. 1989 nagy változást hozott: elutazhatott szülővárosába, Szovátára, majd rendszeresek lettek az erdélyi utazások. Péter Pállal való találkozása hozta meg számára a szeretett irodalom kiterjesztését, Székelyföldről szóló irodalmi és honismereti fotóalbumok alkotását. Első közös munkájuk, a Tél a havason c. irodalmi fotóalbum után már nem csak szerzőtársak, házastársak lettek. Férje három gyermeke, s a maga két leánya szép nagycsaláddá tették őket. Fő feladatuknak Erdély feltérképezését tartják: az adott tájegység területén Váradi Péter Pál készíti a fotókat, a szöveget gyűjtőmunka alapján Lőwey Lilla írja.

A Székelyföld feltérképezését befejezték, minden települést, hegyet-völgyet bejártak. Jelenleg az „ezeréves határvidéket” ölelő Kárpátok koronáján kutatják a székely ősvárak maradványait, valamint a szórványmagyarság múltját, jelenét szándékoznak bemutatni.

Megjelent fotóalbumaik

Székelyföld – honismereti fotóalbumok

  • Közép- és Felcsík (1996)
  • Gyergyó és vidéke (1997, 2000)
  • Fehér-Nyikó és Keresztúr vidéke
  • Nagy-Küküllő és Udvarhely vidéke
  • Homoródi-dombság
  • Gyimesek vidéke (2001, 2009)
  • Erdővidék 10. Felső-Háromszék
  • Kovászna és vidéke
  • Sepsiszentgyörgy és vidéke
  • Szováta és vidéke
  • Kis-Küküllő és vidéke
  • Felső-Nyárád
  • Alsó-Nyárád
  • Marosvásárhely
  • Marosszéki-Mezőség
  • Aranyosszék

Irodalmi fotóalbumok (12 album)

  • Tél a havason 1. (1995)
  • Ősz a havason (2001)
  • Tél a havason 2. (2003
  • Kelemen – Görgény – Wass Albert havasai (156 old. 2 kiadás)
  • A legnagyobb székely – Orbán Balázs
  • A nagy székely mesemondó – Benedek Elek
  • Törzsében székely volt – Tamási Áron
  • Szavak vándorköszörűse – Kányádi Sándor
  • Álom a vár alatt – Áprily Lajos
  • A Székely Apostol – Nyirő József
  • Csendes csodák – Reményik Sándor
  • Magyar Zsoltár – Dsida Jenő

Átfogó kötetek (3 album)

  • Erdély – Siebenbürgen – Transylvania, 216 old. (2 kiadás)
  • Kalotaszeg – Képes krónika, 192 old.
  • Székelyföld képi autonómiája, 224 old (94 térképszelet)

Új sorozat

  • Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok, Ősvárak 1.
  • Kárpátok koronája – Déli-Kárpátok, Ősvárak 2.
  • Kárpátok koronája – Keleti-Kárpátok – Szórványmagyarság 1.
  • Kárpátok koronája – Keleti-Kárpátok – Szórványmagyarság 2.

Díjak, elismerések

  • 1988 – Kiváló Munkáért – kitüntetés
  • 2011 – Tamási Áron-díj
  • 2015 – Gizella-díj (Veszprém város elismerése)
  • 2024 - A Magyar Kultúra Lovagja

Jegyzetek

  1. kis magyar idő = 1940–1944 időszak

Források