Leffler Béla
Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
| Leffler Béla | |
.jpg) | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | újságíró |
| Sírhelye | Norra Bregravningsplatsen (1936. november 19. – , Kvarter: 13A Gravplats: 00239)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Leffler Béla témájú médiaállományokat. | |
Leffler Béla (Nyíregyháza, 1887. október 28. – Stockholm, 1936. november 8.) író, műfordító, művészeti író, középiskolai tanár, majd egyetemi magántanár.
Élete
Magyarországon működött tanárként, majd 1919-ben Svédországba költözött, ahol követségi sajtóelőadó lett. Itt komoly szolgálatokat tett a magyarságnak azzal, hogy megalapította a stockholmi Svéd–Magyar Társaságot. Svéd születésű felesége segítségével svédre fordított több magyar regényt (Herczeg Ferenc, Bíró Lajos stb.) és Madách Imre Az ember tragédiáját (1936). 1922-ben svéd nyelvű magyar antológiát adott ki, illetve Svédország és Norvégia területén több magyar képzőművészeti kiállítást is rendezett. Magyarra fordította ugyanakkor Selma Lagerlöf és August Strindberg néhány alkotását.
Művei
- Magyar vonatkozású német népénekek 1556 – 1197 (Bp., 1910);
- Petőfi Svédországban (Nyíregyháza, 1912);
- A nyírbátori református templom (Bp., 1916);
- Az újabb svéd líráról (Debrecen, 1923);
- Ungern i kultur och historia (Ch. Pierre Backmannal, Stockholm, 1924);
- Lagerlöf Zelma (Debrecen, 1927);
- Ungersk Konst (Stockholm, 1928).
Források
- Pintér Jenő magyar irodalomtörténete – képes kiadás, Budapest, Franklin-Társulat, 1928, II. kötet, 220–221. o.
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 Sten nr 335 – Béla Leffler. norrabegravningsplatsen.se. (Hozzáférés: 2017. május 16.)
- ↑ Leffler, BELA. Svenskagravar.se. (Hozzáférés: 2017. május 16.)