Leffler Béla

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Leffler Béla
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaújságíró
SírhelyeNorra Bregravningsplatsen (1936. november 19. – , Kvarter: 13A Gravplats: 00239)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Leffler Béla témájú médiaállományokat.

Leffler Béla (Nyíregyháza, 1887. október 28. – Stockholm, 1936. november 8.) író, műfordító, művészeti író, középiskolai tanár, majd egyetemi magántanár.

Élete

Magyarországon működött tanárként, majd 1919-ben Svédországba költözött, ahol követségi sajtóelőadó lett. Itt komoly szolgálatokat tett a magyarságnak azzal, hogy megalapította a stockholmi Svéd–Magyar Társaságot. Svéd születésű felesége segítségével svédre fordított több magyar regényt (Herczeg Ferenc, Bíró Lajos stb.) és Madách Imre Az ember tragédiáját (1936). 1922-ben svéd nyelvű magyar antológiát adott ki, illetve Svédország és Norvégia területén több magyar képzőművészeti kiállítást is rendezett. Magyarra fordította ugyanakkor Selma Lagerlöf és August Strindberg néhány alkotását.

Művei

  • Magyar vonatkozású német népénekek 1556 – 1197 (Bp., 1910);
  • Petőfi Svédországban (Nyíregyháza, 1912);
  • A nyírbátori református templom (Bp., 1916);
  • Az újabb svéd líráról (Debrecen, 1923);
  • Ungern i kultur och historia (Ch. Pierre Backmannal, Stockholm, 1924);
  • Lagerlöf Zelma (Debrecen, 1927);
  • Ungersk Konst (Stockholm, 1928).

Források

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 Sten nr 335 – Béla Leffler. norrabegravningsplatsen.se. (Hozzáférés: 2017. május 16.)
  2. Leffler, BELA. Svenskagravar.se. (Hozzáférés: 2017. május 16.)