Lepoglava vára
| Lepoglava vára | |
| Utvrda Lepoglava | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Lepoglava |
| Tszf. magasság | 320 m |
| Épült | 14. század |
| Elhagyták | 1479. (lerombolták) |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Lepoglava vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 46° 12′ 40″, k. h. 16° 02′ 50″46.211111°N 16.047222°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 40″, k. h. 16° 02′ 50″46.211111°N 16.047222°E | |
Lepoglava vára (horvátul: Utvrda Lepoglava) egy várhely Horvátországban, Varasd megyében, Lepoglava városának határában.
Fekvése
A lepoglavai középkori erőd a Bednja völgyében, az eldugott 320 m abszolút magasságú Gorica-dombon épült, a mai Lepoglava település felett, a Szent János kápolna közelében.
Története
Lepoglavát erősségként Zsigmond király 1399-es adománylevelében említik először, melyben az egész Zagorjét Cillei Hermannak adományozta. Bár számos történész és Lepoglava történetének más kutatója is úgy vélte, hogy Cillei már a következő évben lebonttatta a várat, és építőanyagából építtette a vár lábánál a pálos kolostort, ennek azonban ellentmond, hogy a várat még 1405-ben és 1435-ben is ép épületként említik. Így azt feltételezik, hogy az akkor még befejezetlen kolostorral együtt az 1479-es oszmán rablóhadjárat során pusztult el. A kolostort 1492-ben Corvin János védőfallal megerősítve újjáépítette. Lehetséges, hogy az újjáépítés során a középkori mesterek a lepoglavai vár köveit használták építőanyagként. Egy 1492-ből származó Lepoglavát ábrázoló rajz jól mutatja az erődített kolostort és a felette emelkedő dombon álló vár romjait.
A vár leírása
A vár kiváló stratégiai helyen épült, a Bednja folyó völgyének nyugati bejáratát védte. Lepoglava korábban említett rajzát elemezve arra a következtetésre juthatunk, hogy a várat két részre osztották, egy belső és egy külső várra. A külső vár déli védőfalának egy kis töredéke látható a rajzon, míg a belső erődítménytől az alsó nyugati és a felső déli védőfal maradványai derékszögben támaszkodnak egymásnak. A déli fal központi részének földszintjén van egy kapu. Mivel ezek a maradványok a domb legmagasabb pontján helyezkednek el, feltételezhetjük, hogy a védőtoronyhoz tartoznak. Tőle nyugatra található a Szent János kápolna, mely a déli oldalával támaszkodott a toronynak.
Források
Krešimir Regan, Srednjovjekovne i renesansne utvrde Hrvatskog zagorja Donja Stubica 2017. ISBN 978-953-6040-43-8
További információk
Darko Antolković blogja (horvátul)