Libohovai vár
| Libohovai vár | |
 | |
| A vár északnyugati irányból | |
| Ország |  Albánia |
| Mai település | Libohova |
| Épült | 18. század |
| Építő | Ali Tepeleni pasa |
| Állapota | romos |
| Építőanyaga | kő |
| Látogatható | szabadon (2017) |
| Elhelyezkedése | |
 Libohovai vár
Pozíció Albánia térképén
| |
 é. sz. 40° 01′ 52″, k. h. 20° 15′ 54″40.031000°N 20.265000°EKoordináták: é. sz. 40° 01′ 52″, k. h. 20° 15′ 54″40.031000°N 20.265000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Libohovai vár témájú médiaállományokat. | |
A libohovai vár vagy Libohova vára (albán Kalaja e Libohovës) a 18. század végén a janinai pasa, Ali Tepeleni által építtetett erőd romja Délnyugat-Albániában, Gjirokastra megyében, Libohova városában.
Története
Az oszmán hódoltság időszakában Libohova az azonos nevű nagybirtokos család központja volt. Az oszmán fennhatósággal szembeszegülő dél-albániai hadúr, Ali Tepeleni pasa 1789 után több más dél-albániai település mellett elfoglalta Libohovát is. Nővére, Shanisha beházasodott a helyi Libohova családba, a pasa pedig a település fölé magasodó kőszirten 1796 és 1798 között felépíttette a várat. A helyi legenda szerint Ali Tepeleni nővérével adott hozománynak szánta a várat, ennél azonban valószínűbb, hogy a Drino völgye fölötti ellenőrzést lehetővé tevő Libohova katonai védelmét szolgálta az épület.[1]
Leírása
A mai város fölé magasodó, szürke mészkőből felépített impozáns erődítmény feltehetően egy korábbi vár romjaira épült. Hozzávetőleges épségben már csupán helyenként 2 méteres vastagságú falai és kapui maradtak fenn.[2] A csaknem négyszögletes alaprajzú, 70×50 méteres épület mind a négy sarkát egy-egy torony védte, kapuit a keleti fal középső részén, továbbá a délnyugati és északkeleti tornyoknál helyezték el. A vár belső területén a várpalota és egy másik épület maradványainak feltárása alapján katonai szerepe mellett fényűzően kialakított rezidenciaként is szolgált.[3]
Jegyzetek
- ↑ Pollo & Puto 1981 :100.; Gloyer 2012 :235.; Zavalani 2015 :110.; Dienes 2017 :102.
- ↑ Gloyer 2012 :235.; Dienes 2017 :102.
- ↑ A várban kihelyezett információs tábla alapján.
Források
- ↑ Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638
- ↑ Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 978-1841623870
- ↑ Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X
- ↑ Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671