Ligeti pókhálósgomba

	A ligeti pókhálósgomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; fogyasztásra alkalmatlan

Ligeti pókhálósgomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Agaricales;
Család:	Cortinariaceae;
Nemzetség:	Cortinarius;
Tudományos név
	Cortinarius largus; Fr. 1838
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ligeti pókhálósgomba témájú kategóriát.

A ligeti pókhálósgomba (Cortinarius largus) a pókhálósgombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, meszes talajú lomberdőkben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

A ligeti pókhálósgomba kalapja 5-11 cm széles, eleinte félgömb alakú, majd domborúan, idősen laposan kiterül. Felszíne fiatalon vagy nedvesen nyálkás-tapadós, később száraz, idősen benőtten szálas. Színe fiatalon szürkésbarna középen és halványkékes a szélén; később okkerbarna. Húsa kékesfehér vagy lilásszürkés, a tönk tövében lilás. Szaga és íze nem jellegzetes. Sűrű lemezei felkanyarodva tönkhöz nőttek. Színük fiatalon lilásszürke, idősen, rozsdabarna, agyagbarna vagy fahéjbarna. Tönkje 5-10 cm magas és 1,5-2,5 cm vastag. Alakja bunkós. Színe fiatalon fehéres vagy kékes fehéres, idősen barnás. A fiatal lemezeket védő ritkás, pókhálószerű kortina a tönkre tapadhat és idősen a spóráktól vörösbarnára színeződhet. Spórapora rozsdabarna. Spórája mandula vagy citrom alakú, felszíne rücskös, mérete 10-11,5 x 5,5-6,5 µm.

Hasonló fajok

A változékony pókhálósgomba, a vastaghúsú pókhálósgomba, a földszagú pókhálósgomba hasonlíthat hozzá.

Elterjedése és termőhelye

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon viszonylag gyakori. Lomberdőkben él, főleg tölgy, bükk vagy gyertyán alatt; inkább meszes talajon. Júliustól októberig terem. Egyes források ehetőnek, mások ehetetlennek minősítik. Fogyasztása nem ajánlott.