Lineáris kongruenciák

Lineáris kongruenciának nevezzük az $a x \equiv b (\mod m)$ formájú kongruenciákat, ahol $a$ és $b$ egész, $m$ pedig pozitív egész szám. Ezen kongruencia megoldásai azon $c \in ℤ$ számok, melyre $a c \equiv b (\mod m)$ . Ha egy $c$ szám megoldás, akkor $c + k m$ is az, ahol $k \in ℤ$ , hiszen $a (c + k m) = a c + a k m \equiv b + 0 \equiv b (\mod m)$ . Ezek a megoldások maradékosztályokat alkotnak, a megoldó maradékosztályok számát tekintjük a megoldások számának (ha a konkrét egészeket tekintenénk, akkor végtelen sok lenne, amennyiben létezik megoldás). Amikor ilyen kongruenciákat oldunk meg, akkor azokat az egészeket keressük, ami egy bizonyos számmal (modulus) osztva meghatározott maradékot ad. Ezek hasonlóak, mint az egyenletek, csupán itt a maradékra teszünk csak kikötést, így megoldó maradékosztályokról beszélhetünk. Minden egyes lineáris kongruencia egyben egy diofantoszi egyenlet is. Az $a x \equiv b (\mod m)$ kongruenciának megfelelő diofantoszi egyenlet a definícióból eredően: $a x + m y = b$ .

Tétel (megoldhatóság)

A kongruenciák és a diofantoszi egyenletek közti megfeleltetésnek köszönhetően az ott ismert megoldhatóságra vonatkozó szükséges és elégséges feltételre visszavezethetjük a kongruenciák megoldhatóságát: $a x \equiv b (\mod m)$ megoldható $\Leftrightarrow (a, m) ∣ b$ (azaz $a$ és $m$ legnagyobb közös osztója osztja $b$ -t.)

Bizonyítás

$m ∣ (a x - b) \Leftrightarrow \exists c, k : m k = a c - b \Leftrightarrow b = a x + m y$ diofantoszi egyenlet megoldható $\Leftrightarrow (a, m) ∣ b$ .

Tétel (megoldások száma)

Ha az $a x \equiv b (\mod m)$ kongruencia megoldható, akkor a megoldások száma $(a, m)$ . Legyen $(a, m) = d$ , $m = m_{1} d$ és $s$ az egyik megoldása a kongruenciának. Ekkor az összes (páronként inkongruens) megoldást képező maradékosztályok $(\mod m)$ : $s, s + \frac{m}{d}, s + 2 \frac{m}{d}, \dots, s + (d - 1) \frac{m}{d}$ . Megjegyzés: Ha $(a, m) = 1$ , akkor a kongruencia $\forall b \in ℤ$ esetén megoldható és egyetlen maradékosztály a megoldása.

Bizonyítás

Tegyük fel, hogy $s, t \in ℤ$ megoldásai a kongruenciának. Ekkor $a s \equiv b (\mod m)$ és $a t \equiv b (\mod m)$ . Ez azzal ekvivalens, hogy $a s \equiv a t (\mod m)$ . Ez tovább ekvivalens $t \equiv s (\mod m_{1})$ kongruenciával. Mivel $t$ egy másik megoldás, ezért minden megoldás $t = s + k m_{1}, k \in ℤ$ alakú, és ezek ki is elégítik a kongruenciát. Tekintsünk két megoldást: $t_{1} = s + j m_{1}$ , $t_{2} = s + j^{'} m_{1}$ . Megnézzük, mikor esik két megoldás ugyanabba a maradékosztályba: $t_{1} \equiv t_{2} (\mod m) \Leftrightarrow j m_{1} \equiv j^{'} m_{1} (\mod m) \Leftrightarrow j \equiv j^{'} (\mod d)$ . Azaz két megoldás akkor esik ugyanabba a maradékosztályba $(\mod m)$ , ha a két $j$ kongruens $(\mod d)$ . Mivel a $0, 1, \dots, (d - 1)$ inkongruensek $(\mod d)$ , és ki is adják az összes $(\mod d)$ maradékosztályt, így ezen $d$ értéket behelyettesítve $k$ helyére megkapjuk az összes megoldó maradékosztályt.

Kongruenciarendszerek

Akárcsak az egyenleteknél, itt is beszélhetünk több kongruenciából álló kongruenciarendszerről. Ekkor egy olyan maradékosztályt keresünk, ami minden kongruenciát kielégít. A páronként relatív prím modulusú kongruenciarendszerek megoldásáról szól a kínai maradéktétel, mely kimondja hogy a megoldás létezik és egyértelmű.

Wilson-tétel

A Wilson-tétel azt mondja ki, hogy ha $p$ prímszám, akkor $(p - 1)! \equiv - 1 (\mod p)$ .

További információk

Források

Freud Róbert – Gyarmati Edit: Számelmélet. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000. ISBN 963-19-0784-8

Lineáris kongruenciák

Tartalomjegyzék

Tétel (megoldhatóság)

Bizonyítás

Tétel (megoldások száma)

Bizonyítás

Kongruenciarendszerek

Wilson-tétel

További információk

Források

Navigációs menü

Lapműveletek

Lapműveletek

Személyes eszközök

Navigáció

Keresés

Eszközök

Társprojektek

Más nyelveken