Lipták Béla György
| Lipták Béla György | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | Az adatok szerializációja sikertelen |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
Lipták Béla György (Béla G. Lipták) (Budapest, 1936. június 7. –) magyar villamosmérnök, újságíró, lapszerkesztő, gépészmérnök. A biztonság, az automatizálás, a folyamatirányítás, az optimalizálás és a megújuló energia területén tevékenykedik. A Műszer- és automatizálási mérnöki kézikönyv főszerkesztője. Kézikönyve és más munkái az automatizálás területén fontos szerepet töltöttek be az automatizálási közösségben.
Életpályája
Pannonhalmán járt középiskolába. 1953–1956 között a Műszaki Egyetem hallgatója volt.[1] A forradalom idején MEFESZ vezető a Műegyetemen. Az 1956-os forradalom menekültjeként érkezett az Egyesült Államokba. Ösztöndíjat kapott a Stevens Institute of Technology-n (1959), és mesterdiplomát a CCNY-n (1962). 1957-től az Amerikai Magyar Egyetemisták Szervezete elnöke.[1] 1959-től a Diák Tájékoztató szerkesztője.[1] 1959–1975 között oktató mérnök volt. 1960-tól a Crawford and Russel Inc. (Stamford) vállalat automatizálási osztályának főmérnöke.[1] A Pratt Institute-on (1965) informatikából is tart egyetemi kurzusokat. 1970-től kutatta Nagy Imre sírját, melynek megtalálásáról 1985-ben a Wall Street Journalban tájékoztatta a közvéleményt. 1975-től saját mérnöki tanácsadó cégét vezeti.[1] 1975–1997 között a Yale Univversity professzora volt.[1] 1986-ben a Duna elterelése elleni harc céljával létrehozta a Magyar Környezetvédelmi Alapot, majd 1990-ben, a Dráva elterelésének megakadályozására elindult Somogyban a képviselő-választáson. 2000 óta a Magyar Lobbi vezetője.
Családja
Szülei: id. Lipták Béla (1909–1970) mezőgazdasági szakértő és Dieballa Margit (1911–1987) voltak. Testvére: Lipták Péter (1934-2016) és Lipták András (1940-). Feleségül vette Szacsvay Mártát (1938-), aki a Szacsvay családból származott. Gyermekeik: Lipták Ádám (1960-) a New York Times munkatársa, és Lipták Ágnes (1961-) a világhirű FRESCO című festmény és dekorációs vállalat tulajdonosa.
Díjak és kitüntetések
A Nemzetközi Automatizálási Társaság (1973) rendes tagja.[2] A Control Global médiaportál a Folyamatautomatizálási Hírességek Csarnokába is felvette.[3]
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 1,3 1,4 1,5 Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Fellow Member - ISA. [2021. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 12.)
- ↑ Control Global. [2021. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 12.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Béla G. Lipták című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ifj. Lipták Béla – Memory Project
- Mozizás helyett forradalmár lett: Lipták Béla portréja
- Magyar Szemle
További információk
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás+Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
- Műszaki és természettudományi ki kicsoda A-Z. Főszerkesztő: Hetényi Pálné. Budapest, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1995.
- Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerkesztő: Tanka László. Szerkesztő: Balás Róbert. Budapest, Médiamix Kiadó. 2003.
- Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerkesztette: Szluka Emil, Schneider László. Budapest, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.