Lobélia-nektármadár
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Nectarinia johnstoni Shelley, 1885 | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Lobélia-nektármadár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Lobélia-nektármadár témájú kategóriát. |
A lobélia-nektármadár (Nectarinia johnstoni) a madarak osztályába a verébalakúak rendjébe és a nektármadárfélék családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt George Ernest Shelley angol geológus és ornitológus írta le 1885-ben.[3]
Alfajai
- Nectarinia johnstoni johnstoni (Shelley, 1885) - nyugat-Kenya és észak-Tanzánia
- Nectarinia johnstoni dartmouthi (Ogilvie-Grant, 1906) - a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti része, délnyugat-Uganda és nyugat-Ruanda
- Nectarinia johnstoni nyikensis (Delacour, 1944) - dél-Tanzánia, északkelet-Zambia és észak-Malawi
- Nectarinia johnstoni itombwensis (Prigogine, 1977) - az Itombwe-hegység (a Kongói Demokratikus Köztársaság déli részén) [2]
Előfordulása
Kenya, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Malawi, Ruanda, Tanzánia, Uganda és Zambia területén honos. Természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi hegyvidéki esőerdők, szavannák, gyepek és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
A hímnek és a tojónak egyaránt skarlátszínű tollpamacsa van a melle két oldalán, hosszú középső farktollal viszont csak a hím rendelkezik. A hím testhossza 25,5–30,5 centiméter, a tojóé 14–15 centiméter.[5]
Életmódja
Kizárólag hegyoldalakon fészkel, ahol az óriáslobéliák és a csodafenyők virágainak nektárját szívogatja. Táplálékának nagyobbik részét azonban rovarok (főként legyek) teszik ki, amelyeket a levegőben kap el.[5]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. november 1.)
- ↑ 2,0 2,1 A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. november 1.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. november 1.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. november 1.)
- ↑ 5,0 5,1 Whitfield, Philip. Nagy, Márta: Állatvilág : Scolar kalauz gyerekeknek. 2000. ISBN 963-9193-39-9 Hozzáférés: 2021. november 1.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. november 1.)
