Lovas-festő

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Lovas-festő
A festő névadó vázája, i. e. 550 - 530 között, London, British Museum
A festő névadó vázája, i. e. 550 - 530 között, London, British Museum
Születetti. e. 6. század
Meghalti. e. 6. század
Alkototti. e. 6. század
NemzetiségeGörög
A Wikimédia Commons tartalmaz Lovas-festő témájú médiaállományokat.

A Lovas-festő az i. e. 6. század közepén Lakóniában alkotó görög vázafestő volt, egyike a lakóniai vázafestészet öt legjelentősebb alakjának. Pontos születési és halálozási dátuma nem ismert, és mivel nem szignálta alkotásait, neve sem maradt ránk. Egy lovast ábrázoló, Londonban őrzött csészéjéről nevezték el.[1] I. e. 560 körül kezdhette karrierjét, és a század harmadik negyedéig lehetett aktív.[2] A lakóniai mesterek második generációjához tartozott; a Vadászat-festő kortársa volt.[3] Nem volt kiemelkedően tehetséges mester, de változatos témákat, csoportos jeleneteket meglehetősen egyéni módon ábrázolt. Egyes vélemények szerint csak annyival járult hozzá a lakóniai festészethez, hogy másolta a legnagyobb helyi mester, a Naukratisz-festő munkáit, így jobban lehetővé vált a nagy előd munkásságának megismerése.[2] Számos vázája sértetlenül került elő etruszk sírokból, míg a Naukratisz-festőhöz köthető edények jelentős részét töredékes állapotban találták meg a szamoszi héraionban.[2] Egyik ismertebb alkotásán Polüphémosz megvakítása látható, ahol a festő az archaikus görög elbeszélésmódnak megfelelően az egész folyamatot egy képbe sűrítette.[3] Más csészéin a lovasok és lakomázók mellé szárnyas figurákat festett; ez egyfajta utalás lehetett heroizált elhunytakra, bár ez eléggé szokatlan lenne az ilyen nem helyi használatra készült, legtöbbször exportált ivóedény-típus esetében.[3] Ismert egy hozzá köthető állatfrízzel, Héraklész és kentaurok küzdelmével, valamint táncoló kómoszokkal díszített dinosz is, egy a lakóniai vázafestészetben szokatlan edényforma.[3]

Jegyzetek

  1. British Museum: The Rider Painter. British Museum. (Hozzáférés: 2022. február 17.)
  2. 2,0 2,1 2,2 Anton Powell (szerk.) - A Companion to Sparta, 137. oldal
  3. 3,0 3,1 3,2 3,3 John Boardman - Early Greek vase painting 188. oldal

Források