Ludány György
| Ludány György | |
| Született | Ludány György Tibor 1907. augusztus 15. Debrecen |
| Elhunyt | 1981. augusztus 14. (73 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Tomits Gabriella Márta |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem (–1932, orvostudomány) |
Ludány György, teljes nevén Ludány György Tibor (Debrecen, 1907. augusztus 15.[1] – Budapest, 1981. augusztus 14.) orvos, biokémikus, orvosi szakíró, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952), doktora (1973).
Életútja
Ludány László (1874–1950) honvédfőorvos és Móczár Etelka (1878–1956) fiaként született református családban. Apai nagyapja hadusfalvi Ludány Lajos földbirtokos, vármegyei bizottsági tag.[2] A debreceni kegyes-tanítórendi római katolikus reálgimnáziumban érettségizett (1925). 1932-ben a debreceni Tisza István Tudományegyetemen avatták orvosdoktorrá. 1928 és 1932 között az Élettani Intézet gyakornoka, 1932 és 1932 között tanársegéde volt. 1934–1935-ben a tihanyi Biológiai Kutató Intézetben dolgozott, majd lehetősége nyílt a Genti Egyetem Gyógyszertani Intézetében kutatómunkát végezni. 1935–1936-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Általános Kórtani és Bakteriológiai Intézetének egyetemi tanársegéde, 1936 és 1940 között egyetemi adjunktusa, 1938 és 1940 között magántanára volt. Időközben a kísérleti kórtan című tárgykörből magántanárrá habilitálták (1938). 1940-től a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Élettani Intézetének nyilvános rendkívüli tanára, 1945 és 1947 között nyilvános rendes tanára volt. 1940-től 1947-ig tanári állása mellett az Intézetet is vezette. 1947–1948-ban a marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem Élettani Tanszékének nyilvános rendes tanára és a Tanszék vezetője volt. 1948-ban visszatért Budapestre, ahol a Pázmány Péter Tudományegyetem II. sz. Sebészeti Klinikájának nyilvános rendes tanára és a Kísérleti Kutatólaboratórium alapító vezetője volt 1950-ig. 1951–1952-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetem (1969 után Semmelweis Orvostudományi Egyetem) Kórélettani Intézetének tanára, 1952 és 1960 között egyetemi docense, 1960 és 1970 között a II. sz. Sebészeti Klinika egyetemi docense, 1970-től nyugdíjas tudományos tanácsadója. Több mint 200 magyar, román, német és angol nyelvű közleményében a gyomor- és bélcsatorna élet- és kórtanára, a bélbolyhok szabályozásában jelentős villikinin-hormon felfedezésére, a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezésére, az anyagcsere különböző kérdéseire vonatkozó kutatásairól számolt be. Figyelemre méltóak a lépnek mint vértárolónak sejtszelekciós tevékenységével foglalkozó kísérletei. Tudományos társaságok és szerkesztőbizottságok tagja. Kőnyomatos jegyzete: Élettan I-II. (Marosvásárhely, 1947).
Családja
Felesége Tomits Gabriella Márta (1916–?) orvos, Tomits Iván fizikus és Gerber Karolina lánya, akivel 1940. január 6-án Debrecenben kötött házasságot.[3] Gyermekei: Ludány Andrea (1942–) orvos, egyetemi tanár, emeritus és Ludány Zsuzsanna orvos.
Jegyzetek
- ↑ Születési bejegyzése a debreceni polgári születési akv. 1889/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. január 21.)
- ↑ Ludány Lajos gyászjelentése. (Hozzáférés: 2025. január 21.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a debreceni polgári házassági akv. 15/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. január 21.)
Források
- Kozák Péter: Ludány György. www.nevpont.hu (Hozzáférés: 2025. január 21.)
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
További információk
- Révai új lexikona XIII. (L–Mag). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-613-0
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
.svg){kind=small}
