Ludwig Karl Wilhelm von Gablenz
| Ludwig Karl Wilhelm von Gablenz | |
 | |
| Ludwig Angerer fényképfelvétele, 1860 | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Helene von Gablenz-Eskeles |
| Szülei | Heinrich Adolph von Gablenz |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | az Osztrák Birodalmi Tanács főrendiházának tagja (1867. április 1. – ) |
| Kitüntetései | Az adatok szerializációja sikertelen |
| Halál oka | lőtt seb |
| Sírhelye | Gablenz's Obelisk in Trutnov (1868–) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwig Karl Wilhelm von Gablenz témájú médiaállományokat. | |
Ludwig Karl Wilhelm von Gablenz (Jena, 1814. július 19. – Neumünster, Zürich mellett, 1874. január 28.) osztrák báró, tábornok.
Élete
Apja szász tábornok volt, ő is ott kezdte pályafutását, de már 1833-ban osztrák szolgálatba lépett. 1848-ban előbb Itáliában, azután Magyarországon szolgált, mint Schlick táborkarának vezetője. Neki tulajdonították a Mészáros fölött Kassánál kivívott győzelem érdemét. Mint ezredesre a béke idején több ízben diplomáciai küldetéseket is bíztak rá. 1855-ben, amikor az osztrák sereg a dunai fejedelemségeket megszállta, Jászvásár (Jassy) parancsnoka lett. 1859-ben úgy Magentánál mint Solferinónál különösen a visszavonulás biztosítása körül tűnt ki. 1864-ben ő volt a vezére a Dánia ellen küldött osztrák hadtesteknek. Szerencsésen csatázott Oberselknél és Oeverseenél. 1865-ben a gasteini szerződés értelmében Holstein helytartója lett, de onnét már 1866 júniusának elején kénytelen volt a poroszok elől kivonulni. Az 1866-os háborúban ő vívta ki az egyetlen győzelmet a poroszok fölött, június 27-én, Trautenaunál. Másnap azonban ugyanott vereséget szenvedett. Ennek dacára a Császári és Királyi Hadsereg egyik legkiválóbb vezérének tartották, és 1867-ben Horvátország, 1869-ben pedig Magyarország főhadparancsnokává nevezték ki. 1871-ben nyugalomba vonult. Pénzügyi zavarok okozták, hogy a nagy tekintélyben álló, közkedveltségű katona öngyilkosságot követett el.[1]
Források
- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
Jegyzetek
- ↑ V. ö. Innek, Aus dem Leben des Gen L. Freiherrn v. Gablenz (Bécs 1874); Sybel, Gründung des deutschen Reiches (IV-V. köt.).
