Luigi Lanzi
Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
| Luigi Lanzi | |
.jpg) | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Firenze[1] |
| Állampolgársága | Pápai Állam |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Az adatok szerializációja sikertelen |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Luigi Lanzi témájú médiaállományokat. | |
Luigi Lanzi (Treia, 1732. június 13. – Firenze, 1810. március 31.) olasz művészettörténész és régész.
Élete és munkássága
1749-ben jezsuita lett és Rómában tanulmányozta az ókori művészetet. A rend feloszlatása után Firenzébe ment, ahol a képtárak aligazgatója és a toszkánai nagyherceg udvari régésze lett. Az Accademia della Crusca tagjává, majd 1806-ban igazgatójává is választotta. Fő munkája: Saggio di lingua etrusca (új kiad. Firenze, 1824-25); fontosak még kutatásai az etruszk művészet terén; Dei vasi antichi dipinti (Firenze, 1806) és Notizie della scultura degli ant. (uo. 1824). Irodalmi hagyatékát (Opere postume) Boni adta ki.[2]
Jegyzetek
- ↑ www.accademiadellescienze.it (italiano nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
- ↑ V. ö. Cappi, Biografia di L. L. (Forli, 1840).
Források
- Lanzi. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X