Luxemburgi Szocialista Munkáspárt
| Luxemburgi Szocialista Munkáspárt Lëtzebuerger Sozialistesch Aarbechterpartei | |
 | |
| A párt logója | |
| Mottó: Fir haut a fir muer | |
| Adatok | |
| Elnök | Francine Closener és Dan Biancalana |
| Alelnök | Maxime Miltgen |
| Frakcióvezető | Taina Bofferding |
| Alapítva | 1902 |
| Ifjúsági tagozat | Jonk Sozialiste Lëtzebuerg |
| Ideológia | Szociáldemokrácia |
| Politikai elhelyezkedés | balközép |
| Parlamenti jelenlét | Luxemburgi Képviselőház: 12 / 60 Európai Parlament (luxemburgi mandátumok):
1 / 6 |
| Európai párt | Európai Szocialisták Pártja |
| EP-frakció | Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége |
| Hivatalos színei | Piros |
| Luxemburg politikai élete | |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Luxemburgi Szocialista Munkáspárt Lëtzebuerger Sozialistesch Aarbechterpartei témájú médiaállományokat. | |
A Luxemburgi Szocialista Munkáspárt (luxemburgiul: Lëtzebuerger Sozialistisch Arbeiterpartei) rövidítve LSAP egy balközép, szociáldemokrata, európa-párti, politikai párt Luxemburgban. Az LSAP a harmadik legnagyobb párt a luxemburgi képviselőházban, a 2023-as választásokon 60 mandátumból 12-t szerzett, és egy mandátummal rendelkezik az Európai Parlamentben. 2022 márciusa óta a párt elnöke Francine Closener és Dan Biancalana.[1]
Története[2]
1896: Az első szocialista eszméket hirdető politikusokat beválasztják a képviselőházba. 1902: Megszületik a szociáldemokrata párt, a jelenlegi LSAP. 1921: A luxemburgi szocialisták nem hajlandóak csatlakozni a Szovjet Kommunista Párt uralma alatt álló Kommunista Internacionáléhoz. 1924: A luxemburgi szocialisták belga és angol bajtársaik mintájára munkáspárttá szerveződnek. 1937: A szocialisták először lépnek be a kormányba. 1940-45: A náci megszállók minden politikai pártot betiltanak és feloszlatnak. A háború után a párt Luxemburgi Szocialista Munkáspárt néven újjáalakul. 1951: A párt megnyeri a választásokat és 1959-ig kormányon is marad. 1970: Párttagok 15%-a kilép a pártból. 1974: A szocialisták 1979-ig koalíciós kormányt alakítanak a liberálisokkal. Fontos politikai és társadalmi reformokat hajtanak végre. 1979: A reformok ellenére is, a párt elvesztette a választásokat. 1981: A párt nyitott baloldali pártnak határozza meg magát. 1984: A leadott szavazatok 33,75%-ával a párt egyértelmű választási győzelmet arat. 1989: A párt koalíciós kormányt alakít a luxemburgi keresztényszocialistákkal. 1999: A párt elveszti a választásokat. 2005: Az önkormányzati választásokon a párt növeli előnyét a többi párttal szemben. 2009: Megújul a koalíció a Luxemburgi Keresztényszocialista Néppárt és a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt között. 2013: Felbomlik a koalíció. Az október 20-i előrehozott választások után háromoldalú szövetség jön létre a keresztényszocialisták ellen. A Munkáspárt a Demokrata Párt és a Zöldek új koalíciót alkotnak azzal a céllal, hogy modernizálják az országot és felkészüljenek a jövőre. 2019: Megújul a koalíció a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt, a Demokrata Párt és a Luxemburgi Zöldek között.
Választási Eredmények
Luxemburgi Képviselőház
Mandátumok száma:
Szavazatok aránya:
Elnökék 1945 ota
- 1945–1951 Michel Rasquin
- 1951–1952 Paul Wilwertz
- 1952–1954 Albert Bousser
- 1954–1955 Émile Ludwig
- 1955–1959 Paul Wilwertz
- 1959–1970 Henry Cravatte
- 1970–1974 Antoine Wehenkel
- 1974–1980 Lydie Schmit
- 1980–1985 Robert Krieps
- 1985–1997 Ben Fayot
- 1997–2004 Jean Asselborn
- 2004–2014 Alex Bodry
- 2014–2019 Claude Haagen
- 2019–2020 Franz Fayot
- 2020–2022 Yves Cruchten
- 2022– Dan Biancalana & Francine Closener
Jegyzetek
- ↑ Parteileedung (luxemburgi nyelven). LSAP - Lëtzebuerger Sozialistesch Aarbechterpartei. (Hozzáférés: 2024. november 2.)
- ↑ D'Geschicht (luxemburgi nyelven). LSAP - Lëtzebuerger Sozialistesch Aarbechterpartei. (Hozzáférés: 2024. november 2.)
