Mágneses dipólus-dipólus kölcsönhatás

A mágneses dipólus–dipólus kölcsönhatás, ahogy a neve is sugallja, két mágneses dipólus közötti kölcsönhatást ír le, vagy egyszerűbben fogalmazva, két mágnes között fellépő erőt. A rendszer Hamilton-függvénye a következő:

$\mathbf{H}=-\frac{{\mu }_0}{4\pi r_{jk}^3}(3({\mathbf{m}}_j\cdot {\mathbf{e}}_{jk})({\mathbf{m}}_k\cdot {\mathbf{e}}_{jk})-{\mathbf{m}}_j\cdot {\mathbf{m}}_k)$

ahol e_jk a két dipólus középpontját összekötő szakasszal párhuzamos egységvektor. Az r_jk pedig a távolság a két dipólus között. Két kölcsönható atommag spinjére pedig a következőt irhatjuk:

$\mathbf{H}=-\frac{{\mu }_0}{4\pi }\frac{{\gamma }_j{\gamma }_k}{r_{jk}^3}(3({\mathbf{I}}_j\cdot {\mathbf{e}}_{jk})({\mathbf{I}}_k\cdot {\mathbf{e}}_{jk})-{\mathbf{I}}_j\cdot {\mathbf{I}}_k)$

ahol ${\gamma }_j$, ${\gamma }_k$ giromágneses faktorok, és r_jk a két spin közötti távolság.

Dipólus csatolás és NMR spektroszkópia

A dipólus–dipólus kölcsönhatás hasznos molekulaszerkezetek vizsgálatánál. Ennek a kölcsönhatásnak a mérésével megkaphatjuk az atommagok közötti távolságot, így megkaphatjuk a molekula mértani alakját is.

Források

• Malcolm H. Levitt , Spin Dynamics: Basics of Nuclear Magnetic Resonance. ISBN 0-471-48922-0.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Magnetic dipole–dipole interaction című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.