Móczár Miklós
| Móczár Miklós | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Móczár László |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Sírhelye | Farkasréti temető (Hv18-2-81)[1][2] |
Móczár Miklós (Kiskunfélegyháza, 1884. december 3.[3] – Budapest, 1971. január 16.[4]) tanítóképző-intézeti igazgató, tanügyi főtanácsos, a Természettudományi Múzeum Állattára volt munkatársa, a Magyar Rovartani Társaság alapító tagja és éveken át választmányi tagja, a Fridvalszky Imre emlékérem ezüst fokozatának tulajdonosa.[5] Magyar biológus, pedagógus.
Életpályája
1903-ban Kiskunfélegyházán tanítói oklevelet szerzett. 1906-ban polgári iskolai tanítói képesítést szerzett. Ezután Budapesten tanítóképző intézeti tanári oklevelet szerzett. 1909–1919 között Kassán, majd Kiskunfélegyházán (1919–) tanítóképző intézeti tanár. 1912-től folyamatosan jelentek meg állattani, növénytani, mezőgazdasági tankönyvei, értekezései, cikkei. 1930–1942 között a Jászberényi Tanítóképző Intézet igazgatója volt. 1937-ben tanügyi főtanácsosi címet kapott. 1951-től a Természettudományi Múzeum Állattárában mint nyugdíjas tudományos kutató a múzeum gyűjteményének feldolgozásában vett részt. Alapító tagja volt a Magyar Rovartani Társaságnak és az Entomológiai Társaságnak.
Családja
Szülei: Móczár István (1839–1895) és László Mária (1846–1929) voltak.[4] Tizen voltak testvérek: Móczár István (1865–1924), Móczár Lajos (1866–1941), Móczár Imre (1870–1907) tanító[6], Móczár Ferenc (1872–1943), Móczár Sándor (1874–1943), Móczár Franciska (1880–1966), Móczár Antal (1886–1955), Móczár János (1888–1965) és Móczár Kálmán (1890–1948). Felesége, 1911-től Kövér Irén (1890–1978) volt.[4] Két gyermekük született; az egyik Móczár László (1914–2015) biológus, entomológus volt.[7] Sírja a Farkasréti temetőben található (Hv18-2-81).[5]
Válogatott művei
- A rovarok száraz úton való kikészítése gyűjtemények számára (Budapest, 1909)
- Vezérkönyv a természetrajz, gazdaságtan és háztartástan tanításához (Budapest, 1926)
- Méhfélék (Budapest, 1957)
- Művészméhek (Budapest, 1958)
- Ős- és földiméhek (Budapest, 1960)
- Karcsúméhek (Budapest, 1967)
Díjai
- Frivaldszky Imre-emlékérem ezüst fokozata (1962)[8]
Emlékezete
2004-ben Krasznai János elkészítette domborműves emléktábláját, amely a Jászberényi Tanítóképző Főiskola folyósóján található.[9]
Jegyzetek
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Kiskunfélegyházai római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve 114/1884. Familysearch.org
- ↑ 4,0 4,1 4,2 Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 93/1971. folyószám alatt.
- ↑ 5,0 5,1 Gyászjelentése
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ A jászárokszállási Móczár család története
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Köztérkép.hu
Források
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Móczár Miklós
- [1]
További információk
- Móczár Miklós (A Biológia Tanítása, 1971. 3. sz.)
- Móczár Miklós (Módszertani Közlemény, 1971. 2. sz.).
- Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerkesztő: Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest, Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
- Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-616-5
- Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Szerkesztette: Scheftsik György. Pécs, Kalotai László, 1935.
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8