Műegyetemi Rádió Club

Műegyetemi Rádió Club
Alapítva	1924.05.20.
Tevékenység	9319. Egyéb sporttevékenység
Székhely	1111 Budapest, Egry József utca 18.
Irányítószám	1111
Cím	1111 Budapest, Goldmann György tér 3.
Vezető	Dr. Gschwindt András HA5WH
Működési régió	Magyarország, Budapest
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 28′ 38″, k. h. 19° 03′ 27″47.47716, 19.0574

A Műegyetemi Rádió Club (MRC) célja, hogy az ifjú mérnökhallgatókra és a végzett mérnökökre támaszkodva a rádióamatőrök technikai fejlődését elősegítse, új lehetőségek után kutasson, illetve új megoldásokat fejlesszen ki. Ennek során a mérnökhallgató sok-sok elméleti és gyakorlati ismeretre tesz szert. A rádióamatőr a rádióamatőr szolgálatok munkájában csak személyes érdeklődésből, anyagi érdek nélkül vesz részt, tevékenysége az önképzésre, műszaki fejlődésre és a szakmai információcserére irányul. Továbbá megfelel a rádióamatőr tevékenység folytatásához szükséges követelményeknek.

A rádióklub tagsága

A rádióklub kizárólag a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóira és az ott végzett mérnökökre alapoz. Az alapszabály szerint tagjai is csak a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói illetve már végzett mérnökei lehetnek. Óriási előny, hogy általában az ifjak a Schönherz Zoltán Kollégiumi Rádióamatőr Klubban (HA5KFU) megismerkednek a rádiófrekvenciás alapokkal, majd alapvető gyakorlati ismerettel kerülnek át általában az MRC-be. Így sokkal könnyebb a továbbképzésük, illetve rutinosabban állnak a berendezésekhez. A klub igen érdekes, alapjában véve rádióamatőr célzatú önállólabor témákra is lehetőséget biztosít a diákoknak. Sok diplomamunka is ezen önállólabor feladatok folytatásaként születik. Azok a rádióamatőrök, akik az egyetem befejezése után is szeretnének ténykedni itt, szintén sok érdekes műszaki kihívással találhatják szembe magukat. Jó esetben elmondható, hogy a technikai kihívások megoldásában közösen vesznek részt a mérnökhallgatókkal.

A rádióklub története

A Műegyetemi Rádió Club-ot 1924. május 20-án alapították. Megalapítása akkoriban kettős célt szolgált. Egyrészt a rádióamatőr tevékenységén keresztül önképzési lehetőséget biztosított, másrészt gyakorlati eszközökkel segíteni tudta az egyetemi oktatást. Vezetői az egyetem oktatói közül kerültek ki, míg tagsága – a hallgatókon kívül – nyitott volt az egyetemhez nem tartozó személyek számára is. Az 1920-30-as években a hazai híradástechnika fejlődésével egyidőben az MRC rádió adóvevők és hangfrekvenciás eszközök fejlesztésébe kezdett, és ezzel kapcsolatosan a publikációs tevékenység is jelentőssé vált. Az 1956-os forradalom idején biztosított hírközlési támogatása miatt a Club működését betiltották. 1975-ben megváltozott névvel - Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-MHSZ Rádióklubja – és a műholdakhoz kapcsolódó fő profillal indult újra a teljes rádióamatőr aktivitást magába foglaló tevékenység. Az 1980-as években kapcsolatba kerültek az AMSAT világméretű szervezet európai ágával, aminek a hatására fedélzeti berendezések készítésébe fogtak, melyek több műholdon is eredményesen működtek. A rendszerváltást követően 1990-ben visszakapták eredeti nevüket, és újra MRC néven folytatták tevékenységüket. 2006-ban egyetemi hallgatók kezdeményezésére elindult az első hazai műhold, a MASAT-1 fejlesztése, melyet 2012-ben sikerült pályára állítani. A Clubra támaszkodva, a Műegyetem hallgatói és oktatói 2012 óta már öt kisműholdat építettek, köztük a világ első és legkisebb működő műholdját, az 5x5x5 cm-es SMOG-P-t. 2023-ban pedig a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munkájának eredményeként elkészült a SMOG sorozat legnagyobb darabja, az ötödik, minden eddiginél bonyolultabb műegyetemi műhold is. Az MRC-100, melynek nevét a Club és a jelentős évforduló előtti tisztelgés adata, pályára állása óta kifogástalanul működik, és szolgáltatja az adatokat. A műholdak vezérlését, adatainak vételét a Műegyetemen elsődlegesen az E épület tetején található rádióállomás biztosítja. Saját eredményein túl több hazai és nemzetközi projektben is kamatoztathatta tudását és tapasztalatát az MRC folyamatosan megújuló csapata. Például a 2022 januárjában Föld körüli pályára álló SanoSat-1 nevű nepáli piko-műhold kifejlesztésében is aktívan részt vettek a BME VIK szakemberei. Gschwindt András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék címzetes egyetemi docense, a műholdprojektek egyik szakmai vezetője, 1970-ben állt a Műegyetem Űrkutató Csoportjának élére. Az űrkutatás hazai fejlesztésében betöltött több évtizedes kiemelkedő munkájáért 2019-ben Gábor Dénes Életműdíjat kapott, a kisműholdak fejlesztésének terén elért eredményeiért 2021-ben neki ítélték a Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozta kitüntetést, illetve pár nappal ezelőtt a Távközlés Napja alkalmából rendezett éves konferencián az NMHH Magyari Endre-díj elismerésében részesült. A négy magyar űrhajósjelölt

• Cserényi Gyula
• Kapu Tibor
• Schlégl Ádám
• Szakály András

rádiókommunikációs kiképzésében és a rádióamatőr vizsgára történő felkészítésében az MRC munkatársai is részt vettek. Az űrhajósjelölteket Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja, valamint Gschwindt András és Dudás Levente, a műholdprojektek szakmai vezetői fogadták.

A rádióklub irányvonalai

Helyileg a klub az egykori Mikrohullámú Hiradástechnika Tanszéken, mai nevén Széles sávú Hírközlés működik, szorosan összefonódva az Űrkutató csoporttal. A fejlesztési irányokra ez utóbbi igen nagy hatással volt és van jelenleg is.

• Műholdkommunikáció
• Távkezelt rádióállomás
• Digitális jelfeldolgozás
• Világűrbe szánt áramkörök

A rádióklub jelenlegi felszereltsége és egyetemi lehetőségei

• T2FD típusú rövidhullámú antenna (vételi irány: kelet–nyugat)
• 2 méter és 70 cm hullámsávokra távvezérelhető 3D forgatóra felszerelt műholdkövető antenna.
• Rövidhullámú és ultrarövidhullámú rádió adó-vevők
• Mikrohullámú konverterek, néhány parabolaantenna a tetőn
• Meteorológiai műholdvevő állomás + mikrohullámú antenna (összerakva)
• Speciális, távvezérelhető mérővevő (Rohde&Schwarz)
• Rádiófrekvenciás jelgenerátorok, analóg és digitális jelanalizátorok
• Néhány asztali számítógép – fejlesztéshez, oktatáshoz
• Néhány vezérlő számítógép – rádióvezérléshez és automatikus antennaforgatáshoz
• Elektromechanikai kivitelező üzem – korlátozott használatra
• NYÁK-gyártó üzem – korlátozott használatra

Érdekes fejlesztési munkák

• Fónia átjátszóállomások készítése, összekapcsolása TCP/IP hálózaton
• Rádióamatőr csomagrádió hálózattal kapcsolatos kísérletek, fejlesztések
• Energiaellátó központ műholdakba, űrszondákba
• Meteorológiai műholdvevő áramkörök
• Távkezelt rádiófrekvenciás mérőállomások
• Digital Radio Mondiale móddal folytatott kísérletek. A DRM az AM műsorszórás leváltására hivatott digitális műsorszórási eljárás.
• Digitális demodulátorok fejlesztése

Oktatás, vizsgafelkészítő tanfolyamok, rendezvények

A klub alaptevékenysége folytán leginkább az alábbi célokat valósítja meg:

• a villamosmérnök-hallgatók továbbképzése rádiófrekvenciás gyakorlati és konstruktőri irányban
• a villamosmérnök-hallgatók konstruktőri tevékenysége igen gyakran diplomamunkává érik az évek alatt
• rádióamatőrök szakmai továbbképzése, ez a célja az általa évente rendezett Műegyetemi szakmai napnak is.