Magerl Károly

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Magerl Károly
Született1871. június 6.
Zára
Elhunyt1941. május 26.
Graz

Magerl Károly (németül Karl Hermann Arthur Magerl von Kouffheim/Coupffheim; Zára, 1871. június 6. - Graz, 1941. május 26.[1]) osztrák-magyar katonatiszt, a komáromi cs. és kir. 12. gyalogezred parancsnoka az első világháborúban.

Élete

Régi grazi családból származott. Azonos nevű édesapja katonatiszt volt, fia születésekor a cs. kir. 52. gyalogezredben szolgált századosként. 1883-ban nemességet kapott, ekkor vette fel a "von Kouffheim" előnevet, melyet gyermekei örököltek.[2] 1892-ben a Bécsújhelyi Katonai Akadémia elvégzése után hadnaggyá nevezték ki a cs. és kir. 46. (br. Fejérváry Géza) gyalogezredhez, 1896. május 1-el főhadnaggyá léptették elő. Ebben az évben felvették a felvették a bécsi vezérkari Hadiakadémiára (Kriegsschule).[3] 1914-től a komáromi 12. gyalogezred parancsnoka volt. A 12-esek 1914. augusztus 27-én estek át a tűzkeresztségen Lublin környékén, a 262-es magaslat elfoglalásakor. 1917-től ezredes és a 66. gyalogdandár parancsnoka lett. Az összeomláskor 1918. november 16-án a frontról visszatérve a Zólyomban alakult karhatalom parancsnoka lett, s a Zsolnára és Ruttkára bevonult cseh csapatokat kiverte és a városokat visszafoglalta.[4] 1918 decemberében vezérkari ezredes, kassai lakos volt.[5] 1934-ben részt vett a 12. gyalogezred ünnepélyén Komáromban.[6] 1941-ben mint nyugalmazott német birodalmi tábornok betegsége miatt már nem tudott részt venni a komáromi ezred emlékművének leleplezésén az Angol-parkban.[7]

Kitüntetései (viselési sorrendben)

  • Vaskorona Rend 2. osztálya hadidíszítménnyel, kardokkal (1917)
  • Lipót Rend lovagkeresztje hadidíszítménnyel, kardokkal (1915)
  • Vaskorona Rend 3. osztálya hadidíszítménnyel, kardokkal (1914)
  • Katonai Érdemkereszt 3. osztálya hadidíszítménnyel, kardokkal (1915)
  • Katonai Érdemkereszt 3. osztálya (1908)
  • Bronz Katonai Érdemérem hadiszalagon, kardokkal (1916)
  • Tiszti Szolgálati Jel 3. osztálya (1917)
  • Jubileumi Érem (1898)
  • Jubileumi Kereszt (1908)
  • 1912-13-as Emlékkereszt (1913)
  • német császári Vaskereszt 2. osztálya (1915)
  • hesseni nagyhercegi "Fülöp a nagylelkű" érdemrend 2. osztályú lovagkeresztje (1893)[8]
  • oldenburgi nagyhercegi Frigyes Ágost Kereszt 2. osztálya (1918)

Jegyzetek

  1. komaromkatonai.blogspot.com
  2. Wiener Zeitung 1883. december 8. 1. o.
  3. Johann Svoboda: Die Theresianische Militär-Akademie zu Wiener-Neustad : und ihre Zöglinge von der Gründung der Anstalt bis auf unsere Tage. Dritter band. Wien, 1897. 137. o.
  4. Gabányi János: A világháború története az összeomlás kezdetétől a békekötésig II. Budapest, 146; Rónaföldi Zoltán 2016: Páncélvonataink I. 286.
  5. Városi Közlöny 8/18, 192 (1918. december 1.)
  6. Esztergom és Vidéke 55/79, 3 (1934. október 11.)
  7. Ujság 18/125, 6 (1941. június 4.); Pesti Hírlap 63/125, 4 (1941. június 4.)
  8. Budapesti Közlöny 1893. október 14. 3. o.

Források

További információk

  • 1919 Unteilbar und Untrennbar. Wien, 341
  • 1916 Generale und Obersten (k. u. k. Heer) - 1916. Dezember 6. Wien, 26