Magyar méreggyilok
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Sebezhető       IUCN3.1[1] | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 100 000 Ft | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Vincetoxicum pannonicum (Borhidi) Holub 1970[2] | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Magyar méreggyilok témájú rendszertani információt. |
A magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum (Borhidi) Holub) a meténgfélék (Apocynaceae) családján belül a selyemkórófélék (Asclepiadaceae) alcsaládjába tartozó, fokozottan védett növényfaj. Pannon endemizmus, azaz a világon kizárólag a Pannonicum flóratartományban honos, s ezen belül is csak Magyarországon a Budai-hegységben és a Villányi-hegységben fordul elő.
Elterjedése
A magyar méreggyilok két főbb élőhelyen található meg: a Villányi-hegységben a nagyharsányi Szársomlyón, valamint a Budai-hegységben. A Budai-hegységben Budakeszi és Budaörs határában a Csíki-hegyekben (Szekrényes-hegy, Kő-hegy, Odvas-hegy, Szállás-hegy, Út-hegy), a külső Budai-hegyekben pedig Budajenő (Községi erdő) és Páty (Fekete-hegyek) közelében találhatók állományai. Teljes állománya 3-4 ezer tő, mely stabilnak mondható. A legnépesebb szubpopulációk Budajenő, Budaörs és Páty környékén vannak. A szársomlyói állomány ezzel szemben jóval kisebb és sérülékenyebb, mindössze 45 tőből áll.[3]
Morfológiai jellemzők
A magyar méreggyilok évelő növény, melynek szára felálló, magassága 10–50 cm között változik. Sarjtelepeket képez. Gyöktörzse rövid, ferde, melyből fehéres, fonalszerű gyökerek erednek. Hajtásai, kocsányai és levélfonákának erei finoman pelyhes-szőrösek. Levelei a száron keresztben átellenesen állnak, rövid nyelűek. A levéllemezek sötétzöld színűek, széles-tojásdad alakúak, ép szélűek, kihegyezett csúcsúak, a szár alsó részén levő levelek lemeze zömökebb, inkább szív alakú, a felsőké keskenyebb, hosszúkásabb. A felsőbb levelek hónaljából fejlődnek laza bogernyő virágzatai, bennük a virágok kellemetlen illatúak, aprók, öttagúak, pártájuk kívül piszkossárga, belül barnászöld, zöldesbarna színű, de a virágok lehetnek ennél jóval sötétebbek is: barna, vörösesbarna, sötétbarna, szinte fekete színűek. A virágok mellékpártájának cimpái jóval kisebb méretűek a pártánál. Május és június folyamán virágzik. Termésének alakja a paprikára emlékeztet, de tüszőtermés, 2–4 cm hosszú, néha kissé visszahajló, csúcsa lekerekített. Mészkedvelő faj, dolomit- és mészkősziklagyepben, sziklahasadékgyepben él. [4][5][6][7][8][9] A magyar méreggyilok virágtalan és terméstelen megjelenése nagyon hasonlít a vele egyazon élőhelyen is előforduló, jóval gyakoribb közönséges méreggyilokhoz. Azonban a magyar méreggyilok termete általában alacsonyabb, kevésbé robusztus; levelei kisebbek, szélesebbek, sötétebbek; virágai sötétebb színűek és kellemetlenebb illatúak; termései tompa csúcsúak, rövidebbek, zömökebbek, esetenként kissé visszahajlanak.[5][6][7][8][9]
Filogenetikai kapcsolatok
A kutatások során vizsgálták a magyar méreggyilok filogenetikai helyzetét, azaz az evolúciós rokonsági kapcsolatait más fajokkal. Fontos tudni, hogy a magyar méreggyilok egy tetraploid faj, azaz négyszeres kromoszómaszámmal rendelkezik. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a faj hibrid eredetű, allotetraploid hibrid, ami azt jelenti, hogy két különböző faj kereszteződéséből jött létre.[10]
Jegyzetek
- ↑ Király, G. 2011. Vincetoxicum pannonicum. IUCN Red List of Threatened Species. Hozzáférés: 2013-08-08
- ↑ 2,0 2,1 2,2 https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:102916-1
- ↑ Bérces, S. et al. 2019. A magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum) állományfelmérése (2001–2019)[1]. Hozzáférés: 2024-12-30
- ↑ Vincetoxicum pannonicum (BORHIDI) HOLUB: Magyar méreggyilok. terra.hu. Debrecen: TERRA Alapítvány (2011. március 28.) (Hozzáférés: 2025. január 6.) (html)
- ↑ 5,0 5,1 Mester Zsolt – Toldi Zoltán: Flóralap: Magyar méreggyilok [Vincetoxicum pannonicum]. novenyeink.hu (Magyarország flórája és vegetációja) (Hozzáférés: 2025. január 6.) (htm)
- ↑ 6,0 6,1 Sramkó Gábor: Magyar méreggyilok – Vincetoxicum pannonicum (Borhidi) Holub 1967. termeszetvedelmikezeles.hu. Csákvár: Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány (Hozzáférés: 2025. január 6.)
- ↑ 7,0 7,1 szerk.: Farkas Sándor: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó (1999). ISBN 9639239135 169. o.
- ↑ 8,0 8,1 Borhidi, Attila – Priszter, Szaniszló: Eine neue Cynanchum-Art (C. pannonicum n. sp.) in Ungarn. (németül) Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae, XII. évf. 3–4. sz. (1966) 241–254. o.
- ↑ 9,0 9,1 Priszter Szaniszló – Borhidi Attila: A Mecseki flórajárás (Sopianicum) flórájához I. (magyarul) Botanikai Közlemények, LIV. évf. 3. sz. (1967) 149–164. o.
- ↑ Horváth, O. et al. 2020. The Phylogenetic Position of Vincetoxicum pannonicum (Borhidi) Holub Supports the Species' Allopolyploid Hybrid Origin.[2]. Hozzáférés: 2024-12-30
Források
|
Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |