Mario Draghi
| Mario Draghi | |
 | |
| 2021-ben | |
| Olaszország miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 2021. február 13. – 2022. október 22. | |
| Előd | Giuseppe Conte |
| Utód | Giorgia Meloni |
| Az Európai Központi Bank 3. elnöke | |
| Hivatali idő 2011. november 1. – 2019. október 31. | |
| Előd | Jean-Claude Trichet |
| Utód | Christine Lagarde |
| A Pénzügyi Stabilitási Tanács elnöke | |
| Hivatali idő 2009. április 2. – 2011. november 4. | |
| Előd | Position established |
| Utód | Mark Carney |
| Az Olasz Bank 9. elnöke | |
| Hivatali idő 2005. december 29. – 2011. október 31. | |
| Előd | Antonio Fazio |
| Utód | Ignazio Visco |
| Született | 1947. szeptember 3. (77 éves) Róma,  Olaszország |
| Párt | független |
| Házastársa | Serena Draghi |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás | közgazdász, bankár, miniszterelnök |
| Iskolái |
|
| Díjak |
|
 | |
| Mario Draghi aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mario Draghi témájú médiaállományokat. | |
Mario Draghi (Róma, 1947. szeptember 3. –) egykori olasz miniszterelnök, közgazdász, menedzser bankár és politikus. 2011 és 2019 között az Európai Központi Bank elnöke,[1] 2021 és 2022 között Olaszország miniszterelnöke.
Életpályája
Kezdetben Draghi a Goldman Sachsnál dolgozott 2002–2005 között, mielőtt kinevezték a Banca d’Italia elnökévé, 2005 decemberében, ahol 2011 októberéig, az Európai Központi Bank elnökévé való kinevezéséig dolgozott. 2014-ben a Forbes a világ 8. legbefolyásosabb személyeként listázta. 2016-ban pedig a Fortune magazin a világ második legnagyobb vezetőjének nevezte.[2]
Az Európai Központi Bank elnökeként (2011–2019)
Az Európai Központi Banknál betöltött elnöksége alatt Mario Draghi irányította annak kötvényvásárlási programját. A gazdaságélénkítő program során az EKB több milliárd eurót fordított arra a célra, hogy az Európai Unió tagországai gazdaságában megfelelő pénzbőség legyen, az Európai Unió tagországai kormányai által kibocsátott államkötvényeket a bankok készletéből az EKB megvásárolta, ezzel nyújtott lehetőséget a nagyvonalúbb hitelezésre.[3] A görög adósságválság idején, 2012 júliusában Draghi nagy szerepet vállalt az euró megvédésében. 2019. október 31-vel leköszönt az EKB elnöki posztjáról.[4]
Szakértői kormány megalakítási megbízása
Sergio Mattarella olasz államfő 2021. február 3-án felkérte egy szakértői kormány megalakítására Mario Draghit, aki az olasz politikai gyakorlatnak megfelelően fenntartással elfogadta a megbízást. február 12-én este megerősítette, hogy elfogadta a miniszterelnöki megbízatást. február 13-án letette az esküt a Draghi vezette új kormány (a 67. olasz kormány), amelyben 8 szakértő és 15 pártpolitikus kapott helyet, a kormány egyharmada nő volt. 2021 végén a Politico Europe éves rangsorában Európa legnagyobb befolyású emberének nevezte, mivel az országot független, technokrata miniszterelnökként kormányozva stabilitást tudott vinni az olasz politikába, egyensúlyban tartva az országot a Covid19-járványból való kilábalás során és egyúttal gazdasági reformok sorát bevezetve, így újra súlyt tudott adni Olaszországnak az európai színtéren.[5]
A 2024-es Draghi-jelentés
„Super Mario” 2024 júniusa helyett szeptember 9-én Brüsszelben bemutatta az Európai Unió gazdaságának versenyképességéről szóló 400 oldalas jelentését, amelyre jó ideje Ursula von der Leyen kérte fel. Draghi a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Európának radikális változásra van szüksége, ha nem akar lemaradni a világgazdaságot uraló Amerikai Egyesült Államok és Kína mögött. Ehhez a GDP 5%-ával növelni kellene a beruházásokat. Ez az innovációra fordított összeg évi 800 milliárd eurós növelését jelentené. „Az Európai Uniónak jobban koordinált iparpolitikára, gyorsabb döntésekre és jóval több beruházásra van szüksége, ha lépést akar tartani a világgazdaságban az Egyesült Államokkal és Kínával.” A második világháború után a nyugat-európai gazdaságot helyreállító Marshall-segély az akkori amerikai GDP 1-2 százalékát jelentette. (Magyarország kommunista vezetése szovjet nyomásra visszautasította.) A jelentés három fő javaslata:
- csökkenteni a beruházásokra fordított források közötti ollót az Egyesült Államok és az EU között: a dekarbonizációt össze kell kapcsolni a versenyképességgel, vagyis a zöldenergiákra való átállásnak a gazdaság növekedését kell segítenie
- növelni kell a biztonságot és csökkenteni a gazdasági és biztonsági függőséget a világgazdaság más szereplőitől
- Európa problémája nem az, hogy hiányzik a szaktudás és a tehetség a munkaerőpiacról, hanem hogy gyakran elvándorolnak
A csaknem 170 javaslatot tartalmazó jelentés szerint az EU-nak csökkentenie kell más országoktól való gazdasági függőségét, pl. a nyersanyagoktól, és biztonsági függőségét az ellátási láncokkal. E programok finanszírozására újabb közös EU-s hiteleket kellene felvenni, de ehhez jobb koordinációra van szükség az Európai Bizottság és a tagállamok között főként a gazdasági előírások és versenyképességi törvények lazításával, valamint a döntéshozatali eljárások megreformálásával gyorsítani kellene a döntéshozatalt. A javaslat szerint el kell törölni a nemzetek vétójogát, amellyel a közös célok ellen léphetnek fel.
Díjai, elismerései
- Az Olasz Köztársaság Érdemrendjének Nagy Lovagkeresztje (2000. április 5.)
Jegyzetek
- ↑ „Mario Draghi appointed as head of European Central Bank”, BBC, 2011. június 24. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
- ↑ "The worlds greatest leaders in 2016" Fortune magazin
- ↑ Lipovecz Iván: Macron pókerjátszmája. Élet és Irodalom, 2019. július 12. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
- ↑ https://privatbankar.hu/makro/kerult-amibe-kerult-tavozik-mario-draghi-az-ekb-elerol-329255
- ↑ Politico 28 – The class of 2022 (angol nyelven). Politico Europe, 2021. (Hozzáférés: 2021. december 17.)
Források
- A Draghi-jelentés. index.hu, 2024. szeptember 9.
