Marosvásárhelyi római katolikus temető
| Marosvásárhelyi római katolikus temető | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Románia |
| Település | Marosvásárhely |
| Létrejötte | 1729 |
| Földrajzi adatok | |
| Területe | 30 000 m² |
| Távolság a központtól | 1 km |
| Elhelyezkedése | |
 Marosvásárhelyi római katolikus temető
Pozíció Marosvásárhely térképén
| |
 é. sz. 46° 32′ 39″, k. h. 24° 34′ 21″46.544100°N 24.572400°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 39″, k. h. 24° 34′ 21″46.544100°N 24.572400°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marosvásárhelyi római katolikus temető témájú médiaállományokat. | |
A marosvásárhelyi római katolikus temető, régi nevén Kálvária sírkert[1] 1729-ben létesült a Kálvária utcában (ma Str. Papiu Ilarian), a belvárost keletre határoló Somostető oldalában. A város több jeles személyisége nyugszik itt, és emlékművek is helyet kaptak.
Története
A város első sírkertje a Szent Miklós-templom mellett, a mai Bolyai Farkas Líceum helyén állt, és valószínűleg már a 12–13. században használták. Később a városba érkező ferences rend az akkor még katolikus Vártemplom környékén is létesített egy temetőt. A reformáció után egy új katolikus temető létesült, azonban ez nem maradt fenn, helye ismeretlen.[2] Temetkezési helyekként szolgáltak a templomok cintermei és az alattuk húzódó kriptasorok is.[3] A 17. század végén Erdély Habsburg-tartomány lett, az új államhatalom pedig a római katolikus egyházat támogatta. 1702-ben megindult a katolikus egyház újjászervezése, és hamarosan építeni kezdték a plébániatemplomot is.[4] A 18. század elején dúló pestisjárvány után az egyház külön temetőt kapott a Kálvária utcában (ezt azért nevezték így, mert a jezsuiták keresztutat létesítettek a domb oldalában), melyet 1729-ben nyitottak meg.[5] Ide temetkeztek a német és az örmény katolikusok is.[6]
Leírása
Gondozott, fákkal beültetett, megközelítőleg három hektáros terület. Főbejáratát csíkszentdomokosi székelykapu díszíti.[2]
Jeles személyiségek
- Borbély Samu (1984†) matematikus, a Bolyai Tudományegyetem egykori tanára
- Csorba András (1987†) színművész[3]
- Hegyi Lajos (1989†) tanár, matematikus[2]
- Jaross Béla (1959†) plébános, pápai prelátus[3]
- Kántorné Engelhardt Anna (1854†) színésznő. Sírkövét Prielle Kornélia állíttatta,[3] műemlékként tartják nyilván (MS-IV-m-B-16098)[7]
- Kiss Elemér (2006†) matematikus, Bolyai-kutató[6]
- Lukinics József (1849†) honvéd százados, Bem József szárnysegédje[3]
- Petelei István (1910†) író,[5] sírkövét műemlékként tartják nyilván (MS-IV-m-B-16088)[7]
- Weszely Tibor (2019†) matematikus, Bolyai-kutató[8]
Egyéb emlékek, látnivalók
- Szent Rozália-kápolna (1739), a temető felső részén[2]
- Az első és második világháború hőseinek keresztje, a kápolna előtt[3]
- A Don-kanyarban elesett hősök emlékműve[9]
- A főbejárattal szemben felállított feszület (a római katolikus líceumból menekítették ide annak 1948-as államosításakor)[5]
- Patrubány-kápolna, ma ravatalozónak használják[5]
- Művészeti szempontból jelentős a Bucher család sírboltja és a Züllich család síremléke[3]
Jegyzetek
- ↑ Vigh Károly. Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak. Csíkszereda: Pallas-Akadémia, 108. o. (1996). ISBN 9789739755443
- ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 Nagy-Bodó Tibor: A marosvásárhelyi római katolikus temető. Központ, 2015. november 26. [2020. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ 3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6 Fodor 49. o.
- ↑ Léstyán 164. o.
- ↑ 5,0 5,1 5,2 5,3 Léstyán 167. o.
- ↑ 6,0 6,1 Balás Árpád. Zsebre szabott Marosvásárhely. Marosvásárhely: Mentor, 101–102. o. (2016). ISBN 9786069385272
- ↑ 7,0 7,1 Lista monumentelor istorice: Județul Mureș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ Gyászjelentés, Népújság, 2019. december 5.
- ↑ Ábrám Zoltán: Megemlékezés a Don-kanyari áldozatokról. Művelődés, 2013. február 1. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
Források
- ↑ Fodor: Fodor Sándor (S.); Balás Árpád. Marosvásárhelyi útikalauz. Marosvásárhely: Impress (1996). ISBN 9739687512
- ↑ Léstyán: Léstyán Ferenc: Marosvásárhely katolikus múltja. In Marosvásárhely történetéből I. szerk. Pál-Antal, Szabó. Marosvásárhely: Mentor. 2007. ISBN 9789735992767
.svg){kind=small}