Marrákes

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Az adatok szerializációja sikertelen
Marrákes (مراكش)
Marrákes látképe a Dzsema el Fna piaccal
Marrákes látképe a Dzsema el Fna piaccal
Marrákes címere
Marrákes címere
Közigazgatás
Ország Marokkó
RégióMarrakech-Tensift-El Haouz
ProvinciaMarrákes provincia
Alapítás éve1065
PolgármesterFatima Ezzahra El Mansouri
Irányítószám40000
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Földrajzi adatok
Tszf. magasság465 m
Terület230 km²
IdőzónaWET (UTC+0)
Elhelyezkedése
é. sz. 31° 37′ 46″, ny. h. 7° 58′ 52″31.629470°N 7.981080°WKoordináták: é. sz. 31° 37′ 46″, ny. h. 7° 58′ 52″31.629470°N 7.981080°W
Marrákes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Marrákes témájú médiaállományokat.

Marrákes (arabul مراكش, megközelítő ejtése: marraks; francia írásmóddal Marrakech, angol írásmóddal Marrakesh vagy Marakesh) Marokkó délnyugati részén, az Atlasz-hegység lábánál fekvő város, Marokkó negyedik legnagyobb városa. Lakosainak száma 2014-ben körülbelül 930 ezer fő volt, míg körzetének népessége a kétmilliót is meghaladta. A lakosság többsége berber származású.

Neve

A nevének egyik lehetséges eredete berber szavakból származik: amur (n) akush (ⴰⵎⵓⵔ ⵏ ⴰⴽⵓⵛ), ami azt jelenti: „Isten földje”.[1] A város nevéből ered Marokkó, az ország elnevezése is. A várost az arabok Al Hamra, azaz „vörös város” (المدينة الحمراء) néven is ismerik.[2]

Éghajlat

Marrákes éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)18,420,022,323,727,531,336,836,532,527,522,218,726,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)6,07,59,411,013,816,320,020,018,214,710,46,512,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)32383839245136244131282
Forrás: NOAA

Történelem

A régiót a neolitikum óta berberek lakták.

Középkor

A várost Juszuf ibn Tasfin (1009-1106) alapította a 11. században.[3] Az Almorávidák létrehozták a város első nagyobb építményeit. A 12. században épült fel a Kutubia mecset. A város vörös falai, amelyeket Ali ibn Juszuf építtetett 1122–1123-ban, és az ezt követően vörös homokkőből épült épületek után adták a városnak a "vörös város" becenevet. Az Almohádok (1130-1269) által 1147-ben meghódított város egy olyan királyság fővárosa lett, amely Tunéziától az Atlanti-óceánig és a Szaharától Andalúziáig terjedt.[3] Ők építették a Kutubiya-mecsetet, a spanyol-mór építészet egyik legszebb példáját, egy erődkomplexumot, valamint kiterjedt bazárokat és kerteket létesítettek.[3] A híres filozófus, tudós és polihisztor Ibn Rushd (nyugaton Averroes néven ismert, 1126-1198) Marrákesben élt, ahol több ismertebb művét írta.[3] A Marínidák (1244-1578) uralkodása alatt a város hanyatlásnak indult, akiknek a fővárosa Fez lett.[3]

Újkor

A szaaditák alatt (1510-1603), akik 1554-ben fővárossá tették, ismét jelentős város lett. Ebben az időben több palota épült, és újjáéledt a környező Hawz-síkság öntözőrendszere.[3]

Modern kor

Az Almorávidák alatt kiépített öntözőrendszert ma is használják a város ligeteinek öntözésére.[2] A Gueliz nevű modern negyed a medinától (óváros) nyugatra a francia protektorátus alatt épült ki.[2]

Gazdaság

A város a Marrakech-Tensift-El Haouz közigazgatási régió székhelye, és egyben Marokkó turisztikai központja. A kereskedelem, a kézművesség és a turizmus fontos szerepet játszik a helyi gazdaság számára. A városban rengeteg piac működik, amelyek sok ezer embert foglalkoztatnak a fazekasság, rézáru, bőr és egyéb kézműves iparban. Itt található Marokkó és egyben egész Afrika legnagyobb forgalmú hagyományos piaca, a Dzsema el Fna.[forrás?]

Közlekedés

Saját nemzetközi repülőtere van [2] a város délnyugati részén (angolul Menara International Airport).

Vasút és közút köti össze Szafī és Casablanca városaival.[2]

Galéria

Jegyzetek

  1. Nanjira, Daniel Don (2010). African Foreign Policy and Diplomacy From Antiquity to the 21st Century. ABC-CLIO. ISBN 978-0-313-37982-6
  2. 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 Marrakech | Morocco | Britannica (English nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2023. május 15.)
  3. 3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 3,5 Marrakech | Encyclopedia.com. www.encyclopedia.com. (Hozzáférés: 2023. május 15.)

További információk

Elias Canetti: Marrákes hangjai (A mű elektronikus változata a www.terebess.hu honlapon)