Martyn Ferenc
Martyn Ferenc | |
Született | Az adatok szerializációja sikertelen Kaposvár |
Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Pécs |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Martyn Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Martyn Ferenc (Kaposvár, 1899. június 10.[1] – Pécs, 1986. április 10.[2]) szobrász, festő, grafikus, illusztrátor és keramikus.
Életpályája
Szülei: lovag Martyn Arthur és Piatsek Alojzia Gizella voltak.[1] Gyermek- és ifjúkorát rokona, Rippl-Rónai József házában töltötte. 1917-ben hadiérettségizett a pécsi ciszterci gimnáziumban.[2] Ezután kivezényelték a frontra.[2] 1920-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult rövid ideig.[2] 1926–1940 között Párizsban élt és dolgozott, megismerkedett a modern irányzatokkal és azok képviselőivel, mint például De Chirico metafizikus szürrealizmusával. 1934-ben csatlakozott az Abstraction-Création művészcsoporthoz.[2] Időközben Magyarországon a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) csoport a tagjává választotta. 1940-ben hazatért, és 1945-től kezdve Pécs művészetének meghatározó egyénisége lett.[2] A második világháború után tagja volt az Európai Iskolának, Kállai Ernővel. A non-figuratív irányzat egyik első magyar képviselője volt, bár művei nem sorolhatók egyértelműen nonfiguratív irányba (annak ellenére, hogy életének egy szakaszában a párizsi "Abstraction Creation" megbecsült tagjaként alkotott).[3] Az 1960-as évektől a sík-geometrikus ábrázolás felé fordult. Szobrászként is a modern magyar szobrászat első kísérletezői közé tartozott. Foglalkozott finomkerámiával is, a Pécsi Porcelángyárban készített tálakat, vázákat. A Dél-Dunántúl kulturális életének is meghatározó alakja volt, szervezőként és publikációival egyaránt fontos szerepet töltött be. Jelentősek könyvillusztrációi is (Don Quijote, Bovaryné, Joyce).[3] Számos baranyai tanítványa főként Lantos Ferenc szabadiskolájából került ki az 1960-as években: többek között Bocz Gyula, Ruppert János, Kováts Éva stb.
Fontosabb művei
Festmények
- Hárman a tengerparton (olaj, 1943);
- Lovas és fegyverhordozó (olaj, 1946);
- Kakas (olaj, 1955);
- Tengeri emlék (olaj, 1964);
- Balatoni táj madarakkal (1973);
- Madarak (1977-79)
Grafikák
Önálló grafikai kompozíciói közül kiemelkedik A fasizmus szörnyűségei című sorozata.
Illusztrációk
Számos irodalmi műhöz kitűnő illusztrációkat készített, például
- Petőfi: Az apostol;
- Cervantes: Don Quijote;
- Flaubert: Bovaryné;
- James Joyce: Ulysses;
- Mallarmé: Versek;
- Berzsenyi-illusztrációk.
Szobrok
- Szoborterv járommal (1943)
- Gabriel Fauré emlékére
- Hangyák emlékműve
- Vitorlás
- Barbár emlék és Gabriel Fauré emlékére című plasztikái Pécsett, emlékmúzeuma előtt láthatók.
Társasági tagság
Kitüntetései
- Munkácsy Mihály-díj (1962)[2]
- Érdemes művész (1970)[2]
- Kossuth-díj (1974)[2]
- Kiváló művész (1978)
- Pécs Város díszpolgára (1979)[2]
- A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1984)[2]
Fontosabb kiállításai
- Budapest: Frankel Galéria (1934),
- Magyar Képzőművészek Szakszervezete (gyűjteményes kiállítás, 1946);
- Pécs (gyűjteményes kiállítás, 1947);
- Budapest: Dürer Terem (1965),
- Petőfi Irodalmi Múzeum (1966);
- Tihany (gyűjteményes kiállítás, 1970);
- Budapest, Történeti Múzeum (1978);
- Róma, Accademia d'Ungheria (1979);
- Budapest, Vigadó Galéria (1980).
Emlékezete
Műveiből állandó emlékkiállítást rendeztek
- Tatán (1979),
- Pécsett, a Martyn Ferenc Múzeumban, (1980)
- és Kaposvárott (1984).
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 Születése bejegyezve a kaposvári állami születési akv. 299/1899. folyószám alatt.
- ↑ 2,00 2,01 2,02 2,03 2,04 2,05 2,06 2,07 2,08 2,09 2,10 Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 489. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ 3,0 3,1 Németh Lajos. Modern magyar művészet. Budapest: Corvina, 127. o. (1972. április 24.)
További információk
- Martyn mestersége – Bertha Bulcsu interjúja, írása Martyn Ferencről. In: Bertha Bulcsu: Willendorfi Vénusz. Magvető, 1988. 189. o.