Massimo Bontempelli

Massimo Bontempelli
Született
Elhunyt
Álneve	Flor
Állampolgársága
Foglalkozása	író költő újságíró zeneszerző regényíró esszéíró színműíró sci-fi író politikus fordító irodalmár
Tisztsége	az olasz szenátus tagja (1948. május 8. – 1950. február 2.)
Iskolái	Torinói Egyetem
Kitüntetései	Golden Laurel of the Polish Academy of Literature Strega Prize (1953)
Sírhelye
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Massimo Bontempelli témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Massimo Bontempelli (Como, 1878. május 12. — Róma, 1960. július 21.) olasz költő, író, esszéista, műfordító.

Pályafutása

Az első világháborúban fronttisztként harcolt. Klasszikus tanulmányokat folytatott, a latin és görög nyelv tanára lett, évekig működött a tanári katedrán. 1930-tól az olasz királyi akadémia tagja volt. Belépett a fasiszta pártba, azonban 1939-ben, amikor a származása miatt Arnaldo Momigliano irodalomtudóst megfosztották katedrájától és azt felajánlották neki, Bontempelli ezt nem fogadta el, mire kizárták a pártból, felfüggesztették akadémiai tagságát és áttelepítették Velencébe. 1948-ban szenátorrá választották, azonban mandátumát csak 1950 februárjáig töltötte be, mivel a jobboldali többség azt érvénytelenítette. Élettársával, Paola Masino írónővel 1950-ben költözött Rómába. Utolsó évtizedét itt töltötte betegen és munkaképtelenül. Korábban többször járt Budapesten is. Szülővárosában emlékmúzeumot alapítottak a tiszteletére. Irodalmi munkásságát klasszikus ódákkal kezdte, novella- és regényírással folytatta és később az olasz irodalom egyik legmerészebb és legegyénibb alakjává vált. Humora keserűen egyéni, fantáziája egészen szertelen, stílusa kemény és monumentális. A Novecento c. folyóirat alapítója és szerkesztője volt.

Főbb művei

• La vita intensa ('Az intenzív élet', novellák, 1920)
• La vita operosa ('A tevékeny élet', novellák, 1921)
• Eva ultima ('Utolsó Éva', kisregény, 1923)
• La donna dei miei sogni ('Álmaim asszonya', regény, 1925)
• Nostra Dea (történelmi vígjáték, az író kísérőzenéjével, 1925: Fáy E. B., Istennőnk, Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1933)
• Il figlio di due madri ('Két anya fia', regény, 1929)
• Vita e morte di Adria e de' suoi figli (regény, 1930: Révay J., Világszép asszony, Adria, 1933)
• La famiglia dei fabbro (regény, 1932: Révay J., Az ezüst kakas, 1940)
• 522 (regény, 1932: Révay J., ua., 1940)
• Burosangue ('Telivér', 1933)
• Gente nel tempo (regény, 1937: Rónai M. A., Halálos élet, 1938)
• L'avventura novecentista ('A novecentista kaland', esszé, 1938)
• Giro dei Sole (három kisregény, 1941, Kolozsvári Grandpierre E., A nap útján, 1943)

Gyűjteményes kiadások

• Teatro ('Színművei', 1947)
• Bacconti ('Elbeszélő művei', 1947—1956)

Források

• Világirodalmi lexikon 1. A–Cal (1970) 1033. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 20.)
• Uj Lexikon 1. A-BRA (Budapest, 1936) 579. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 20.)
• A Pesti Hirlap Nagy Naptára, 1927 (37. évfolyam) 83. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 20.)