Max Jakob Friedländer
| Max Jakob Friedländer | |
 | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Álneve | Robert Breuer |
| Állampolgársága | holland |
| Foglalkozása | művészettörténész |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | a Német Szövetségi Köztársaság nagykeresztje csillaggal |
| Sírhelye | Friedhof Heerstraße (Erb 2-D)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Max Jakob Friedländer témájú médiaállományokat. | |
Max Jakob Friedländer (Berlin, 1867. június 5. – Amszterdam, 1958. október 11.) német művészettörténész, a németalföldi festészet egyik legkiválóbb ismerője.
Élete, munkássága
Gazdag zsidó bankár és kereskedő családban született, de nagyon szeretett tanulni és érdeklődött a galériák, a múzeumok tevékenysége iránt. Művészettörténeti tanulmányokat folytatott Münchenben, Firenzében és Lipcsében. Doktori disszertációját Albrecht Altdorfer művészetéről írta. Szaktudása alkalmassá tette arra, hogy közszolgálati pályára lépjen, a kölni múzeumban dolgozott, majd 1896-tól a berlini Művészeti Galériában. 1907 és 1933 között a berlini múzeumok igazgatója volt, 1938-tól Amszterdamba emigrált a faji üldöztetés miatt. A második világháború alatt Amszterdamban is utolérte a faji üldöztetés, személy szerint Hermann Göring mentette meg a híres műértőt attól, hogy az auschwitzi megsemmisítő táborba hurcolják, ennek fejében részt vállalt a „német nemzeti” műértői feladatokban, személy szerint Göring számára is.[2]
Jelentősége
A németalföldi festészet egyik legalaposabb ismerője, a régi németalföldi festészetet 14 kötetben foglalta össze (Altniederländische Malerei, 1934-1937). Alaposak a német reneszánsz festészettel és grafikával foglalkozó kötetei is. Múzeumi gyűjtő és szervező munkája jelentős volt 1933-ig Berlinben, nem egyszerűen akadémikus műértő volt, eligazodott a modern stílusirányzatok világában is.
Díjak, elismerések
- 1953-ban művészettörténeti munkásságának elismeréseképpen kitüntették a Német Szövetségi Köztársaság érdemérmével (Verdienstorden der Bundesrepublik Deutschland)
Jegyzetek
- ↑ https://www.berlin.de/ba-charlottenburg-wilmersdorf/ueber-den-bezirk/freiflaechen/friedhoefe/artikel.175680.php
- ↑ Lynn H. Nicholas: Der Raub der Europa. Das Schicksal europäischer Kunstwerke im Dritten Reich. München 1995, S. 138 f + Hanns Christian Löhr: Der Eiserne Sammler. Die Kollektion Hermann Göring - Kunst und Korruption im Dritten Reich. Berlin 2009, S. 106 + 136
Források
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
