Maybach HL234
| Maybach HL234 | |
| Gyártó | Maybach Motorenbau |
| Kategória |
|
| Tervező | Maybach |
A Maybach HL234 egy vízhűtéses, 23 literes V12-es benzinmotor, amelyet a Maybach vállalat fejlesztett a HL230 alapjain. A HL230-at kimondottan a nehézpáncélosok számára fejlesztették, például a Tiger I számára, amely koncepció fázisban 45 tonna volt (VK4501), ám a szovjet páncélosok okaozta meglepetés miatt, a német nehézpáncélosnak vastagabb páncélzat kellett, így a szériapéldány 57 tonna lett, de ez az eredeti 700 LE-s motor mellett már alulmotorizált lett. Emiatt igény mutatkozott egy erősebb motorra. A fejlesztés elhúzódása miatt a 69 tonnás Tiger II-be és a 72 tonnás Jagdtiger-be is a HL230-ast építették, ám az igény tovább nőtt.
Leírás
A páncélosok tömgnövekedése miatt a Maybach mégnagyobb teljesítményű, négyütemű, vízhűtéses benzinmotorokat fejlesztett. Az egyik ilyen kísérleti fejlesztés, ami sosem érte el a sorozatgyártást, a HL230 továbbfejlesztése, a HL234 volt. A cél az volt, h egy üzemanyag befecskendezéses feltöltéses motort fejlesszenek ki, de csak a befecskendező rendszer (BOSCH) volt működőképes a világháború végére.[1] A motor lökettérfogata hozzávetőleg 23,4 liter volt, é a feltöltés nélküli változat teljesítménye elérte a 850 LE-t 2500-as fordulaton, és 900 LE-t 3000-en[1], még a nyomatéka a 2500 Nm-t 1750-es fordulaton[2]. Csak néhány mintapéldány épült.[3] A befecskendezős és feltöltött változatból csak egy készült el, ami a remények szerint 1200 lóerő körül teljesített volna.[4] A fő turbófeltöltőt egy saját 70 LE-s 1 literes soros 2 hengeres szintén feltöltős motor hajtotta volna a HL234-es hengersorai közé építve, ahol a szívómotor karburátorai voltak, de a tervek ezen része sohasem készült el. 1943 áprilisára megerősítették a fő tengely csapágyazását, és szelepek nyomórúdjait, és a közvetlen befecskendezés működött, de a feltöltőrendszer még nem volt teljesen kész.[1] A HL230-hoz képest további fejlesztést jelentettek a vízhűtéses gyertyák, a fejlesztett szívócsonk a jobb légáramlásért, és a jobb légkiömlő. A szelepek visszatérítésére csavar rugók helyett erősebb tányérrugókat használtak, ami csökkentette a zárási időt.[5] A gumitömítések és a réz hengerfejtömítés problémát megoldották, egy Rolls-Royce Merlin motorban is használt megoldással.[6] Az első HL234 prototípust 1945 elején tervezték leszállítani a kummersdorfi tesztpályára, 1945 januárjában javasolták a Tigris II-es motorjának, de addig még nem tesztelték tankba építve.[7] A Panther II motorjának is felajánlották annak késői prototípus fázisában.[8] Mint ahogy a soha el nem készülő E.50/E.75 motorizálására is szándékozták használni, de az E-széria is csak a különálló alkatrészek fejlesztéséig jutott.[1] A Maybah egy kisebb V12-es motort is fejlesztett azonos technikai bázison. Ez 600 kg tömegű lett volna, és képes lett volna 500 vagy feltöltve 700 lóerő csúcsteljesítmény leadására, 3800-as percenkénti fordulat mellett [6], de mint annyi más német második világháborús tervezet, ez sem valósult meg.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a List of WWII Maybach engines című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 1,3 Jentz & Doyle 2001, 20-18. o.
- ↑ From graph in Spielberger 1993b, p. 175 At the time Germany used the Kilopondmetre abbreviated as mkp or mkg. 1 mkp Sablon:Eq 9.80665 N·m Sablon:Eq 7.233 lb·ft.
- ↑ Estes 2018, Appendix II, p. 7.
- ↑ Estes 2018, Appendix II, p. 7, III p. 2.
- ↑ Estes 2018, Appendix III p. 3.
- ↑ 6,0 6,1 Estes 2018, Appendix III p. 4.
- ↑ Jentz & Doyle 1997, 145-6. o.
- ↑ Doyle & Jentz 1997, 10. o.
