Merész Gyula

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Merész Gyula
SzületettMüller Gyula
Az adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafestőművész
IskoláiMagyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1906–1910)

Merész Gyula, 1913-ig Müller (Kolozsvár, 1888. május 16. – Klagenfurt, 1949.) festő.

Életútja

A budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Balló Ede, majd Párizsban Lucien Simon és Jean-Paul Laurens növendéke volt. Ezután Firenzében és Rómában képezte magát tovább. Nyolc évig Kolozsvárott dolgozott, 1913-tól az Erdélyi Múzeum Képtárának őre volt. A trianoni békeszerződés után Budapestre költözött. 1911-től állította ki képeit, számtalan bel- és külföldi tárlaton szerepelt. 1922. december 16-án Babócsán megnősült. 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban mutatta be munkáit, 1929-ben Milánóban volt gyűjteményes kiállítása. 1945-ben kivándorolt. Az 1920-as években több díjat is elnyert. Műveiben a természet tisztelete mellett erő és a plain-air egyéni felfogása nyilatkozik meg. A Magyar Nemzeti Galéria kettő, a kolozsvári múzeum három képét őrzi. Felesége, coredoi és starkenleergi Coreth Erzsébet grófnő,[1] szintén festő.

Jegyzetek

  1. A Feledy-ikerház urbface.com

Források

  • Kieselbach
  • Uj Idők Lexikona 17-18. Lazacfélék - Nád (Budapest, 1940) 4498. old.
  • Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932) 307. old.
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935. Győző ny.
  • Kelemen: Unitárius kislexikon. Bp., Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
  • Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
  • Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Bp., Sz. István Társulat, [1943].
  • Miklósi-Sikes Csaba: Fadrusz János és az erdélyi köztéri szobrászat a 19. században. Székelyudvarhely-Sümeg, Haáz Rezső Alapítvány, 2003.