Mezei gabonamoly
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Sitotroga cerealella Olivier, 1789 | ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mezei gabonamoly témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei gabonamoly témájú kategóriát. |
A mezei gabonamoly (Sitotroga cerealella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sarlósajkú molyfélék (Gelechiidae) család 245, hazánkban is honos fajának egyike.
Elterjedése, élőhelye
Az egész Földön elterjedt faj, így Magyarországon is gyakori. Magyar nevére rácáfolva szinte kizárólag raktári kártevő, amely komoly károkat okoz, és ezért hazánkban veszélyes kártevőnek számít.
Megjelenése
Szárnyai fényes szalmasárgák, fesztávolságuk 13–20 mm.
Életmódja
Hazánkban általában évi 1–3 nemzedéke van, de meleg raktárakban 5–12 is lehet. A hernyók elsősorban a raktározott gabonát károsítják, de nem vetik meg a raktározott rizst és kukoricát sem. A garmadában tárolt gabonát 15–20 cm mélységig károsítja; a felszínen nem sző pókhálószerű szövedéket. Kártétele különösen feltűnő a csöves kukoricán, ahol a szemeken látható apró lukak utalnak a kirajzott lepkékre. Gabonán és morzsolt kukoricán kártétele a gabonazsizsikéhez hasonlít, mert a hernyó a szemek belsejében fejlődik. Megkülönböztető szempont, hogy lepkék a magból kiálló bábhüvelyt hagynak maguk után, amit a gabonazsizsik nem tesz. Rizsen is hasonló a kártétele, de a mezei gabonamoly csak a hántolatlan (pelyvás) rizst károsítja, míg a rizszsizsik csak a hántolt rizsben él. A kártétel a raktárak rendszeres nagytakarításával (legalább évenként) jelentősen csökkenthető. A lepkéket a feromoncsapdák jól kimutatják.
Külső hivatkozások
- Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)
