Mirkvásári erődtemplom

Mirkvásári erődtemplom
műemlék
Vallás	keresztény
Felekezet	evangélikus
Egyházmegye	Romániai ágostai hitvallású evangélikus egyház, brassói egyházkerület
Egyházközség	Kőhalmi egyházközség
Építési adatok
Építése	13. század
Stílus	román
LMI-kód	BV-II-a-B-11732
Elérhetőség
Település	Mirkvásár
Hely	Mercheașa, nr. 339
Elhelyezkedése
Mirkvásári erődtemplom Pozíció Brassó megye térképén
é. sz. 46° 04′ 00″, k. h. 25° 20′ 07″46.066668, 25.335352
A Wikimédia Commons tartalmaz Mirkvásári erődtemplom témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A mirkvásári erődtemplom egy szász evangélikus erődtemplom Romániában, Brassó megyében. Építése a 13. századra tehető, négyszög alapú kerítőfalát a 16. században emelték. A szászok kivándorlásával az elhagyatott templom a 21. század elejére romos állapotba került. A romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-a-B-11732 sorszámon szerepel.

Története

Mirkvásárt 1400-ban említik legelőször, mint a kőhalmi kerület részét, templomának építése azonban sokkal korábbra, a 13. századra tehető. Ezt a román stílusú bazilikát a 15. században átalakították: oldalhajóit lebontották, boltíveit befalazták, csarnoktemplommá alakítva az épületet. Az apszishoz egy kis szoba csatlakozik, ahol a fújtató volt (Blasebalg), északi oldalához egy sekrestyét építettek. Harangja 1570-ből származik, harangtornyát 1848 és 1858 között építették egy összeomlott védőtorony helyett. Orgonáját 1788-ban készítette Johannes Prause, ezt 2002-ben felújították és átszállították a szászvolkányi erődtemplomba. A négyszög alapú várfalakat a 16. században emelték, az építés dátumára az őrtornyokon feltüntetett 1517-es és 1541-es évszámok utaltak. Ebben az évszázadban a falu lakói a reformáció hatására evangélikusok lesznek, és így a templom is katolikusból evangélikussá vált. 1658-ban török–tatár seregek feldúlták és felégették a falut és a templomot. 1800 körül lebontották a nyugati fal egy részét, hogy oda építsék a faluházát, 1900 körül pedig a nyugati fal fennmaradó részét és a délnyugati tornyot, hogy iskolaépületet emeljenek helyére. A 20. század második felében a németek kivándoroltak, a 21. század elejére a faluban már csak néhány szász maradt, az elhagyatott templom romos állapotba került. Berendezésének nagy része (padok, karzatok, szószék) még megvan, azonban az értékesebb daraboknak nyoma veszett (1975-ben Hermann Fabini még beszámolt egy 15. század eleji, 161 centiméter magas Madonna-szoborról, egy gótikus-reneszánsz feszületről és egy 1632-ben készült keresztelőmedencéről, ezek azonban mára eltűntek).

Leírása

25 méter hosszú, 5,7 méter széles csarnoktemplom; a 21. század elején romos állapotban van. A várfal alapterülete 64 × 45 méter, magassága 6–7 méter, két sorban elhelyezett lőrésekkel. Négy sarkát eredetileg négyzet alapú őrtornyok védték, de ezek közül ma csak a délkeleti áll. Orbán Balázs a 19. század közepén így számol be róla: „[Mirkvásár temploma] igen érdekes, főként magas négyszög bástyákra támaszkodó templomkastélya igen erős, fel és le irányuló lőrésekkel, s ormózatán kiszökellő zúzművekkel (pechnase), mik igazolják a rajta lévő 1517. és 1541 évszámot, mely korra épitésideje bizonyosan felvihető. A közepén lévő templom is ezen korból valónak látszik; bár most az izléstelen kiigazitások, illetőleg elidomtalanitások által egészen új szinezetet nyert.”

Képek

• 
  A várfal és a délkeleti torony
• 
  A templom
• 
  Az oltár és az orgona a 20. században
• 
  Az oltár 2019-ben
• 
  Beltér

Források

• ↑ Léstyán: Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
• ↑ Roth: Roth, Anselm. Über Siebenbürgen – Kirchenburgen im Haferland und Repser Ländchen, Band 7 (német nyelven). Bonn: Schiller Verlag (2019). ISBN 9783946954484