Mjori
| Mjori | |||
 | |||
| Az Uszpenszkij-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Fehéroroszország | ||
| Irányítószám | 211930 | ||
| Körzethívószám | +375 2152 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7756 fő (2025. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 146 m | ||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 55° 37′, k. h. 27° 37′55.616667°N 27.616667°EKoordináták: é. sz. 55° 37′, k. h. 27° 37′55.616667°N 27.616667°E | |||
| Mjori weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mjori témájú médiaállományokat. | |||
Mjori (Мёры) város Fehéroroszország Vicebszki területének nyugati részén, a Mjori járás székhelye. 2006-ban becsült népessége 10,8 ezer fő volt. Polacktól 80 km-re nyugatra, a Mjori-tó északi partján fekszik.
Történelem
Első említése 1567-ből származik. Fontos kereskedelmi utak mentén fekvő település volt, de kőházak sokáig csak a főtéren épültek. Neve a mor szóból származik, amely arra utal, hogy az egykor itt állt település lakosságát valamilyen járvány pusztította el. 1621-ben épült első temploma, melyet 1644-ben egy ortodox monostor követett. 1793-ban került Oroszországhoz. 1862-1863-ban a lengyel felkelés során súlyos károkat szenvedett, ekkor pusztult el a régi templom is. 1919-1939 között Lengyelországhoz tartozott. 1927-ben 422 lakosa volt. 1941. július 3-ától 1944. július 4-éig német megszállás alatt volt. 1957-ben városi jellegű településsé, 1972. augusztus 7-én pedig várossá nyilvánították. 1959-ben 1,9 ezer; 1970-ben 5,7 ezer, 1989-ben 8,6 ezer lakosa volt.
Gazdaság
Legjelentősebb gazdasági ága az élelmiszeripar (tejfeldolgozás, kenyérgyár, húskombinát, takarmánygyártás), lenfeldolgozás. Az 1950-es években (A Nagy szovjet enciklopédia szerint) bútorgyára is volt. 1931 előtt kis gyufagyár is üzemelt itt.
Mjori a Varapajeva-Druja vasútvonal egyik fontos állomása. Áthalad rajta a Polackot Braszlavval (45 km) összekötő P14-es főút. A P14-es út Sarkavscsinával (37 km) és Verhnyadzvinszkkel (30 km) teremt összeköttetést.
Nevezetességek
A régi település tengelye a Mjori-tó északi partján haladó Kirov utca. Az erre merőleges Kommunista utcában építették ki a városközpontot a fő intézményekkel (járási hivatal, áruház stb.). A tó partján áll Mjori fő nevezetessége, az 1907-ben vörös téglából épült Uszpenszkij-templom. A városban honismereti múzeum is működik.
Jegyzetek
- ↑ Численность населения на 1 января 2025 г. и среднегодовая численность населения за 2024 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. The population as of January 1, 2025 and the average annual population for 2024 in the Republic of Belarus by regions, districts, cities and urban-type settlements . National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2025. március 28.
