Mocsári sapkásgomba

Mocsári sapkásgomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Tömlősgombák;
Osztály:	Leotiomycetes;
Rend:	Helotiales;
Család:	Sclerotiniaceae;
Nemzetség:	Mitrula;
Tudományos név
	Mitrula paludosa; Fr. 1816
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári sapkásgomba témájú médiaállományokat és Mocsári sapkásgomba témájú kategóriát.

A mocsári sapkásgomba (Mitrula paludosa) a Sclerotiniaceae családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában elterjedt, lápokon, sekély tavacskákban élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

A mocsári sapkásgomba termőteste 3-8 cm magas. Fejrésze hosszúkás, szabálytalan (hengeres, bunkós, orsószerű, tojásdad) alakú; magassága 0,5-3 cm, szélessége 0,8 cm is lehet. Felszíne sima, egyenetlen. Színe fiatalon élénksárga, aranysárga vagy narancssárga; idősen kifakul. Tönkrésze 2-5 cm magas és 0,1-0,3 cm vastag. Alakja hengeres. Áttetszően fehéres színű, a tövénél néha barnás. Húsa viaszszerű, kissé áttetsző. Szaga és íze nem jellegzetes. Spórapora fehér. Spórája megnyúlt elliptikus vagy hengeres, sima, színtelen, mérete 10-15 x 2,5-4 µm. Az aszkuszokban 8 spóra található.

Hasonló fajok

A lengőke félgömbgomba, a sárga lapátgomba és a fenyő-sapkásgomba hasonlíthat hozzá.

Elterjedése és termőhelye

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka. Tavacskák, pocsolyák, lápok korhadó növényi anyagain (ágak, tobozok, mohák) nő. Az álló, viszonylag tiszta vizet kedveli. Áprilistól szeptemberig terem. Nem ehető.