Myrmoborus lugubris
Myrmoborus lugubris | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() A tojó
| ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Sebezhető | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Myrmoborus lugubris (Cabanis, 1847) | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Myrmoborus lugubris témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Myrmoborus lugubris témájú kategóriát. |
A Myrmoborus lugubris a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Jean Cabanis német ornitológus írta le 1847-ben, a Myrmonax nembe Myrmonax lugubris néven.[3]
Alfaji
- Myrmoborus lugubris berlepschi (Hellmayr, 1910)
- Myrmoborus lugubris femininus (Hellmayr, 1910)
- Myrmoborus lugubris lugubris (Cabanis, 1847)
- Myrmoborus lugubris stictopterus Todd, 1927[2]
Előfordulása
Dél-Amerika észak részén az Amazonas-medencében, Brazília, Ecuador, Kolumbia és Peru területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és mocsári erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 12–13 centiméter, testtömege 20–23 gramm.[3]
Életmódja
Rovarokkal és pókokkal táplálkozik.[3]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe még elég nagy, de az erdőirtások miatt csökken, egyedszáma is csökkenő. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. január 7.)
- ↑ 2,0 2,1 A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. január 7.)
- ↑ 3,0 3,1 3,2 Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. január 7.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. január 7.)