Népiesség
Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
 |
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
Források
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. 1606–1607. o. ISBN 963-05-7746-1
- Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 712. o. ISBN 963-9257-09-5
- A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig, Horváth János, Akadémiai kiadó, 1978
- Magyar népmesék, Erdélyi János, Kalligram, 2008
További információk
- Milbacher Róbert: "...földben állasz mély gyököddel...". A magyar irodalmi népiesség genezisének akkulturációs metódusa és pórias hagyományának vázlata; Osiris, Bp., 2000 (Doktori mestermunkák)
- "De mi a népiesség...". Tudományos tanácskozás. Budapest, 2004. november 18-19.; szerk. Sallai Éva; Kölcsey Intézet, Bp., 2005 (Kölcsey füzetek)
- Péter László: Népköltészet és irodalom; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2006 (Tiszatáj könyvek)
- Barsi Ernő: Távoli szekerek. Népi ismeretanyag a magyar költők verseiben; 2. jav. kiad.; Magyar Kultúra, Győr, 2011
- Újrealizmus és modern népiség a mai magyar irodalomban. Konferenciakötet; fel. szerk. Zsiga Kristóf; Magyar Napló–Írott Szó alapítvány, Bp., 2015
- Hagyomány, népi írók, nemzeti önismeret; szerk. Miklós Péter; Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány, Szeged, 2020
