Nagy pettyesamarant
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Lagonosticta nitidula Hartlaub, 1886 | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nagy pettyesamarant témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy pettyesamarant témájú kategóriát. |
A nagy pettyesamarant (Lagonosticta nitidula) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a díszpintyfélék (Estrildidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Gustav Hartlaub német ornitológus írta le 1886-ban.[3]
Előfordulása
Afrika déli részén, Angola, Botswana, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Namíbia, Tanzánia, Zambia és Zimbabwe területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és cserjések, valamint folyók, patakok és mocsarak környéke. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 10 centiméter, testtömege 10-11 gramm.[5] A hím felül barna, a torok és a fejoldalak szürkék, a szemöldökkörnyék borvörös színű. A mell a közepéig vörös, apró fehér foltokkal. A mell alsó része és a has sötét barnásszürke, az alsó farokfedők sárgásbarnák. A farktollak feketék, a láb szürkésbarna. A szem barna, világosbarna gyűrűvel, a felső csőrkáva vöröses színű, hegye élénkpiros, az alsó sötétszürke színű. A tojón kevésbé kiterjedt a piros szín a fejoldalon.
Életmódja
Fűmagvakkal és rovarokkal táplálkozik.[3]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. május 11.)
- ↑ Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. május 11.)
- ↑ 3,0 3,1 Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. május 11.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. május 11.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2018. május 11.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. május 11.)
- Vargha Béla. Szövőpintyek-díszpintyek. Natura (1984). ISBN 963-233-107-9
