Nagyajtay Teréz

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nagyajtay Teréz
SzületettPauspertl Teréz
1897. augusztus 10.
Zalatna
Elhunyt1978. január 12. (80 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaDiósy Antal
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda (–1926)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (44/6-1-3/4)[1]

Nagyajtay Teréz, Nagyajtay P. Teréz (eredeti nevén Pauspertl Teréz, asszonynevén Diósy Antalné) (Zalatna, 1897. augusztus 10.Budapest, 1978. január 12.) magyar jelmeztervező, textilművész, Kossuth-díjas, érdemes művész. Diósy Antal festőművész felesége.

Életpályája

Az Országos Magyar Kir. Iparművészeti Iskola textilszakának elvégzése után Berlinben és Párizsban képezte tovább magát. 1926-ban az Operaházban Oláh Gusztáv mellett kezdte pályáját. 1928-tól a Nemzeti Színház tervezője volt. Budapest ostroma idején férjével Bajor Giziéknél húzták meg magukat.[2] 1948-ig a jelmeztervek többségét, később mintegy a felét ő tervezte az ország vezető prózai színházában. 1937-ben az ő tervei nyomán készült a szombathelyi egyházi férfikórus (Schola Cantorum Sabariensis, 1933-1944) egyenruhája is.[3] Ezek mellett vendégtervezésre hívták más fővárosi (Madách Színház, Operettszínház) és vidéki (debreceni Csokonai Színház, Szegedi Nemzeti Színház, szolnoki Szigligeti Színház, Szolnok) színházakhoz. 1950–1956 között az Iparművészeti Főiskolán jelmeztervezést tanított. 1965-ig maradt a Nemzeti Színház tagja, 1964–1973 között a győri Kisfaludy Károly Színház jelmeztervezőjeként működött. Munkásságát kiváló rajztudás, kulturált stílusérzék és színgazdagság jellemezte. Évtizedeken át követni tudta a rendezők stílusváltásait. Az általa tervezett jelmezeket egyéni kiállításokon mutatta be különböző színházakban. 40 éves jubileumi kiállítására Győrben került sor (1966). Sírja a Farkasréti temetőben található [44/6-1-3/4].

Jelmezterveiből

Bornemisza Péter: Magyar Elektra (Nemzeti Színház, 1931) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Nemzeti Színház, 1932) Madách Imre: Az ember tragédiája (Nemzeti Színház, 1934, 1937, 1948; Szegedi Szabadtéri Játékok, 1955, 1960) Móricz Zsigmond: Rokonok (Nemzeti Színház, 1934) Andai Ernő–Bálint Lajos: Baskircsev Mária (Nemzeti Színház, 1935) Schiller: Stuart Mária (Nemzeti Színház, 1935) Újházy György:Missa Solemnis (Nemzeti Színház, 1935) Shakespeare: Vízkereszt (Nemzeti Színház, 1936) O’Neill:Amerikai Elektra (Nemzeti Színház, 1937) Katona József: Bánk bán (Nemzeti Színház, 1938; 1945; 1951; 1953) Kleist: Amphitryon (Nemzeti Színház, 1939) Shakespeare: Rómeó és Júlia (Nemzeti Színház, 1940) Rostand: Cyrano de Bergerac( Nemzeti Színház, 1941) Rostand: A sasfiók (Nemzeti Színház, 1942) Dumas, ifj.: A kaméliás hölgy (Nemzeti Színház, 1943) Shaw: Szent Johanna (Nemzeti Színház, 1945) Shakespeare:Lear király(Nemzeti Színház, 1948) Shakespeare: Szentivánéji álom (Nemzeti Színház, 1938; 1948; 1960) Shakespeare: Othello (Nemzeti Színház, 1949; 1954; 1962) Svend: Hol az igazság? (Nemzeti Színház, 1941) Ibsen: Peer Gynt (Nemzeti Színház, 1941) Shakespeare: Hamlet (Nemzeti Színház, 1952) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Nemzeti Színház, 1955) Nagy Ignác: Tisztújítás (Nemzeti Színház, 1957) Shakespeare: Antonius és Kleopátra (Nemzeti Színház, 1960) Molière: A nők iskolája(Nemzeti Színház, 1945; 1953; Katona József Színház, 1961) Miller: A salemi boszorkányok (Nemzeti Színház, 1961) Szophoklész: Oedipus király (Nemzeti Színház, 1962) Arisztophanész: Béke (Nemzeti Színház, 1963) Németh László: II. József (Nemzeti Színház, 1964) Móricz Zsigmond: Úri muri(Nemzeti Színház, 1965)

Filmes jelmeztervei

Díjai, elismerései

Irodalom

  • Nagyajtay Teréz. A Nemzeti „jellemtervezője”; vál., összeáll., szerk. Turnai Timea; OSZMI, Bp., 2015 (Szcenika) ISSN 2064-9967

Jegyzetek

  1. http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf. (Hozzáférés: 2019. október 6.)
  2. A Bajor Gizi Színészműzeum Archiválva 2019. május 5-i dátummal a Wayback Machine-ben a Múzeumok éjszakája oldalán.
  3. Schola Cantorum Sabariensis, Magyar katolikus lexikon

Források