Nesbitt-egyenlőtlenség

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A matematikában a Nesbitt-egyenlőtlenség a Shapiro-egyenlőtlenség egy speciális esete. Tegyük fel, hogy a, b és c pozitív valós számok. Ekkor:

ab+c+ba+c+ca+b32

Bizonyítás

Első bizonyítás

Kezdjük a Nesbitt-egyenlőtlenséggel (1903)

ab+c+ba+c+ca+b32

átalakítjuk a bal oldalát:

a+b+cb+c+a+b+ca+c+a+b+ca+b332.

Átalakítva:

((a+b)+(a+c)+(b+c))(1a+b+1a+c+1b+c)9.

Majd pedig:

(a+b)+(a+c)+(b+c)331a+b+1a+c+1b+c.

Most a bal oldalon van a számtani közép és jobbra a harmonikus közép, tehát ez az egyenlőtlenség igaz, hiszen a számtani és harmonikus közép közötti egyenlőtlenség igaz 3 pozitív szám esetén.

Második bizonyítás

Tegyük fel, hogy abc. Ekkor viszont:

1b+c1a+c1a+b

Felhasználva a rendezési egyenlőtlenséget tudjuk, hogy:

ab+c+ba+c+ca+baa+b+ca+c+bb+c
ab+c+ba+c+ca+bba+b+aa+c+cb+c

A kettőt összeadva kapjuk, hogy :

2(ab+c+ba+c+ca+b)a+ba+b+a+ca+c+b+cb+c=3

Ha ezt osztjuk 2-vel, akkor megkapjuk a kívánt állítást.

Harmadik bizonyítás

Legyen s=a+b+c. Mivel az f(x)=xsx függvény konvex a (0,s) szakaszon, így a Jensen-egyenlőtlenség szerint:

13f(a)+13f(b)+13f(c)f(s/3)=s/3ss/3=12 ,

ami 3-mal átszorozva a bizonyítandó egyenlőtlenséget adja:

ab+c+ba+c+ca+b32 .

Általánosítások