Norbert Hofer

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Norbert Hofer
Ausztria közlekedési, innovációs és technológiai minisztere
Hivatali idő
2017. december 18. – 2019. május 22.
ElődJörg Leichtfried
UtódValerie Hackl
az Osztrák Szabadságpárt elnöke
Hivatali idő
2019. május 19. – 2021. június 1.
ElődHeinz-Christian Strache
UtódHerbert Kickl
Ausztria Nemzeti Tanácsának harmadik elnöke
Hivatali idő
2019. október 23. – 2024. október 23.
ElődAnneliese Kitzmüller
UtódDoris Bures
Hivatali idő
2013. október 29. – 2017. december 18.
ElődMartin Graf
UtódAnneliese Kitzmüller

SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Vorau[1][2]
PártOsztrák Szabadságpárt

Foglalkozás
IskoláiBundesgymnasium Oberschützen (1981–1983)[3]

Díjak
  • Bath-rend
  • Grand Cross of the Order of Honour for Services to the Republic of Austria
A Wikimédia Commons tartalmaz Norbert Hofer témájú médiaállományokat.

Norbert Hofer (Vorau, 1971. március 2. –) osztrák politikus, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt elnöke 2019 és 2021 között.

Élete

Politikai karrier

A 2016. évi ausztriai elnökválasztás

A Szabadság Párt 2016 elején jelentette be, hogy Norbert Hofer lesz a párt elnökjelöltje a 2016-os ausztriai elnökválasztáson. Hofer az első fordulóban a szavazatok 35,3 százalékát, a második fordulóban 49,73 százalékát szerezte meg, ezzel második helyen végzett az elnökválasztáson Alexander Van der Bellennel szemben.[4] Norbert Hofer és Heinz-Christian Strache ezt követően bejelentést tettek az osztrák alkotmánybíróságnak, hogy a második fordulóban véleményük szerint csalás történt, és kérik ennek kivizsgálását. Az alkotmánybíróság bizonyos szabálytalanságok miatt elrendelte a második forduló megismétlését, aminek időpontját eredetileg október 2-ára tűzték ki.[5] 2016. szeptember 21-én technikai okokra hivatkozva a választást december 4-ére halasztották.[6] A választást végül Hofer elveszítette, mivel 46,6 százalékot kapott, ezzel alul maradt Alexander Van der Bellennel 53,4%-ával szemben.[7] Később Hofer bejelentette, hogy indulni fog a 2022-es osztrák elnökválasztáson.[8]

A Strache-botrány

2017-es parlamenti választások után a konzervatív néppárt (ÖVP) és a szabadságpárt (FPÖ) alakított új kormányt Sebastian Kurz vezetésével, melyben Hofer megkapta a közlekedési, innovációs és technológiai miniszteri posztot.[9] 2019 májusában az ÖVP–FPÖ kormánykoalíció szétrobbanásához vezetett Heinz-Christian Strache szabadságpárti vezér és alkancellár politikai korrupcióját leleplező rejtett videó. A botrányt követően Strache lemondott mind alkancellári, mind pedig pártelnöki tisztségéről, melyet Hofer vett át (május 19.).[10] Miután Sebastian Kurz kancellár bejelentette a koalíció felbontását, valamennyi FPÖ-s miniszter lemondott, köztük Hofer is, aki tárcája irányítását Valerie Hacklnek, az Austro Control nevű cég vezetőjének adta át.[11]

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 http://www.norberthofer.at/
  2. 2,0 2,1 Ing. Norbert Hofer (osztrák német nyelven). parlament.gv.at . Ausztria parlamentje, 2016. május 20. (Hozzáférés: 2016. május 28.)
  3. Ing. Norbert Hofer (osztrák német nyelven). parlament.gv.at . Ausztria parlamentje, 2016. május 20. (Hozzáférés: 2016. május 28.)
  4. Archivált másolat. [2016. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 25.)
  5. Alfahir.hu http://alfahir.hu/oktober_2_an_tarthatjak_a_megismetelt_masodik_fordulot
  6. http://alfahir.hu/vege_a_bohozatnak_kituztek_az_osztrak_elnokvalasztas_idopontjat
  7. Origo: Az egyenlőség, a szabadság és a szolidaritás védelmét ígéri az osztrák elnökválasztás győztese. http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2016. december 5.)
  8. https://www.theguardian.com/world/2016/dec/04/far-right-party-concedes-defeat-in-austrian-presidential-election
  9. Meiborg, Mounia: Rechte Hardliner in Schlüsselpositionen (német nyelven). zeit.de, 2017. december 16. (Hozzáférés: 2019. május 26.)
  10. Földvári Zsuzsa: gyorsan ölő videó. In.: HVG. XLI. évfolyam, 2019/21. (2080.) szám, 28. oldal, ISSN 1217-9647
  11. Beiktatták az új osztrák minisztereket (magyar nyelven). vg.hu, 2019. május 22. [2019. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 25.)