Numa Denis Fustel de Coulanges

Numa Denis Fustel de Coulanges
Fotós portré a Strasbourgi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban.
Született
Elhunyt
Állampolgársága	francia
Foglalkozása	történész író egyetemi oktató
Tisztsége	igazgató (1880–1883, École normale supérieure)
Iskolái	Lycée Charlemagne École normale supérieure (1850–1853) Faculty of Arts of Paris (–1858, doktorátus (Franciaország))
Kitüntetései	a francia Becsületrend tisztje Montyon-díj (La Cité antique, 1865) Prix Thérouanne (1875)
Sírhelye	Massy
A Wikimédia Commons tartalmaz Numa Denis Fustel de Coulanges témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Numa Denis Fustel de Coulanges (Párizs, 1830. március 18. – Massy (Essonne), 1889. szeptember 12.) francia történész.

Élete

Az École normale supérieure végeztével eleinte Amiens-ben, azután pedig a párisi Lycée St.-Louis-ban tanított. 1861–71-ig a strassburgi egyetemen működött, 1875-ben az École normale-ba helyezték át, majd utóbb a Sorbonne-on tartott előadásokat. A Francia Társadalomtudományi Akadémia 1875-ben választotta meg tagjának. Fustel de Coulanges rendkívül alapos, igazán kiváló tudós volt, amellett pedig szeretetreméltó ember.

Művei

Művei közül, melyekben mélyreható szakértelem választékos előadással párosul, megemlítendők:

• Mémoire sur l'île de Chio (1857)
• Polybe ou la Grèce conquise par les Romains (1858)
• La cité antique (13. kiad. 1892, magyarra ford. Bartal Antal, Budapest 1883) c. főművében a vallás fontosságáról értekezik az ókori községre és államra
• Histoire des institutions politiques de l'ancienne France (4 rész, 1875-90, 2. kiad. 1877), amelyben a Merovingok és Karolingok korabeli Franciaországról lényegileg más eredményekre jut, mint a német Waitz. Ezt a két utóbbi művet a francia akadémia a nagy dijra méltatta.
• Recherches sur quelques problèmes d'histoire (1885)
• L'école normale (1884)
• Nouvelles recherches sur quelques problèmes d'histoire (1891)
• La Gaule romaine, l'invasion germanique et le royaume des Fances (4 kötet, 1888-91), amely munkát az akadémia a 10,000 franknyi Reynaud-dijjal jutalmazta

Műveit a külföldi tudós világ, ha nem is ellentmondás nélkül, de egészben véve nagyobb dicséretben részesítette, mint a francia kritika. Kritikai módszere sokban Salamon Ferenc tudósunk módszerére emlékeztet. Életrajzát tanítványa, Bourgeois irta meg (a Revue internat. de l'enseignemetn 1890. 1. számában).

Magyar nyelvű fordítások

• Az ókori község: tanulmány a görög és római vallásról, jogról és intézményekről; ford. Bartal Antal; Akadémia, Bp., 1883 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata sorozat) – hasonmásban: utószó Hamza Gábor; ELTE Eötvös, Budapest, 2003

Források

• A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

[1]