Olajos kajeputfa

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Olajos kajeputfa
A kajeputfa virágai
A kajeputfa virágai
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Növények
Törzs: Zárvatermők
Csoport: Valódi kétszikűek
Csoport: Rosidae
Rend: Mirtuszvirágúak
Család: Mirtuszfélék
Nemzetség: Melaleuca
Tudományos név
Melaleuca leucadendra
(L.) L.
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Olajos kajeputfa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Olajos kajeputfa témájú médiaállományokat és Olajos kajeputfa témájú kategóriát.

Az olajos kajeputfa (Melaleuca leucadendra) a mirtuszfélék családjába tartozó, Észak-Ausztráliában, Kelet-Indonéziában és Új-Guineában honos fafaj.

Megjelenése

Az olajos kajeputfa közepes méretű fa, 20 méter magasra is megnőhet. Vastag, papírszerűen hámló kérge többnyire fehér, de lehet krémszínű vagy rózsaszínes is. Vékony gallyai lecsüngőek. Váltakozó állású levelei 7,5-20 cm hosszúak, 0,6-4 cm szélesek, alakjuk lándzsás vagy megnyúlt tojásdad, végük kihegyesedő. A leveleket és fiatal gallyakat finom fehér szőrök borítják, de idővel lekopaszodnak. A levelek általában 5 (de néha akár 9) hosszanti érrel rendelkeznek, alakjuk gyakran ívelő, vagy akár sarlószerű.[1][2][3] Virágai fehér, krémszínű vagy zöldesfehér fürtökbe rendeződnek az ágak végén. A fürtök max 8 cm hosszúak, kb, 3,5 cm szélesek és 7-22 hármas virágból állnak. A szirmok 3-4 mm szélesek és a virágnyílás után hamarosan lehullanak. A porzók 5 csoportba tömörülnek, mindegyik 5-12 porzót tartalmaz. A fa az év bármely szakában virágozhat. Termése fás, 4-5 mm hosszú toktermés, amelyek a fürtök szárán laza csoportokban helyezkednek el.[1][2][3]

Elterjedése és élőhelye

Ausztrália északi államaiban (Nyugat-Ausztrália, az Északi terület és Queensland északi részein, valamint Új-Guineán és Kelet-Indonéziában őshonos.[1] Délkelet-Ázsia, Afrika, Dél- és Észak-Amerika trópusi, szubtrópusi régióiba betelepítették.[4] Általában folyóparti galériaerdőkben, átmeneti mocsarakban nő, különféle talajtípusokon. Közepesen gyorsan nő, az erdőtüzeket is képes átvészelni.

Taxonómia

Az olajos kajeputfa első tudományos leírását Carl von Linné adta meg 1762-ben kiadott Species Plantarum-ában; ekkor a Myrtus leucadendra nevet adta neki.[5][6] Linné leírása a német Georg Eberhard Rumphius 1741-es közleményén alapult, aki a Holland Kelet-indiai Társaság alkalmazottjaként Indonéziában találkozott a fajjal. Linné később rájött a kajeputfa kilóg a többi Myrtus-faj közül és 1767-ben kiadott Mantissa plantarum-ában már külön nemzetséget hozott létre a számára, a Melaleucá-t; ennek első faja az Indonéziában talált M. laucadendra volt,[7][8][9] bár mint később kiderült, a genus legtöbb tagja csak Ausztráliában honos. Tudományos fajneve a leucodendra a fehér jelentésű leukosz (λευκός) és a fát jelentő dendron (δένδρον) görög szavakból tevődik össze.[1] Közeli rokonai (pl. M. cajuputi, M. quinquenervia, M. linariifolia, M. viridiflora) külsőre igen hasonlítanak hozzá. Magyar neve a fa indonéziai nevéből (kayu putih) származik.[10]

Felhasználása

Az ausztrál őslakosok a fa kérgének csíkjait felhasználták a kunyhóépítéshez, ebbe csomagolták az ételt mielőtt földbe vájt kemencében megsötütteék, illetve ezekkel pólyálták be halottaikat is. A nagy fák kérgéből csónakot készítettek.[11] A szétnyomott leveleket köhögés ellen használták, a virágokból édes italt készítettek.[3] A kajeputfa kedvelt díszfa Ausztrália, illetve a világ trópusi, szubtrópusi régióinak parkjaiban, kertjeiben.[2][12] Napos helyet igényel, de jól bírja a vizenyős, tápanyagszegény talajt.[13] Kemény, nehéz fáját építési célokra, karóknak, oszlopoknak, faforgácsként használják fel.[1] Leveleiből és friss gallyaiból illóolajok vonhatók ki, amelyek többek között metil-eugenolt és E-metil-isoeugenolt tartalmaznak.[1] Az olajat ételek ízesítésére használják, de gyógyhatással is rendelkezik: görcsoldó és féregűző, emellett enyhítheti a hörghurut, köhögés, megfázás, gyomorfertőzés, köszvény, fogfájás, bőrbetegségek tüneteit. Szappanok, parfümök, rovarriasztók összetevője is lehet. A termésből és a levelekből teát készítenek.[14]

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 1,2 1,3 1,4 1,5 Melaleucas : their botany, essential oils and uses. Canberra: Australian Centre for International Agricultural Research, 224–225. o. (2013. április 27.). ISBN 978-1-922137-51-7 
  2. 2,0 2,1 2,2 Melaleucas : a field and garden guide, 2nd, Frenchs Forest, N.S.W.: Reed New Holland Publishers, 170–171. o. (2004. április 27.). ISBN 1-876334-98-3 
  3. 3,0 3,1 3,2 'Melaleuca leucadendra'. James Cook University. (Hozzáférés: 2018. január 25.)
  4. Melaleuca leucadendra (L.) L. GBIF
  5. Species Plantarum, 2, 676. o. (1762. április 27.). Hozzáférés ideje: 2015. május 13. 
  6. 'Myrtus leucadendra'. APNI. (Hozzáférés: 2015. május 13.)
  7. Melaleucas : their botany, essential oils and uses. Canberra: Australian Centre for International Agricultural Research, 15. o. (2013. április 27.). ISBN 978-1-922137-52-4. Hozzáférés ideje: 2015. május 13. 
  8. Mantissa plantarum, 105. o. (1767. április 27.). Hozzáférés ideje: 2015. május 13. 
  9. 'Melaleuca leucadendra'. APNI. (Hozzáférés: 2015. május 13.)
  10. Melaleucas : their botany, essential oils and uses. Canberra: Australian Centre for International Agricultural Research, 104. o. (2013. április 27.). ISBN 978-1-922137-52-4. Hozzáférés ideje: 2015. május 13. 
  11. Bush tucker: White paperbark (Melaleuca leucadendra). Society for growing Australian plants, Queensland. (Hozzáférés: 2018. január 25.)
  12. Australian native plants : a manual for their propagation, cultivation and use in landscaping, 2nd, Sydney: Collins, 351–352. o. (1983. április 27.). ISBN 0-00-216575-9 
  13. 'Melaleuca leucadendra'. Waverley Council. (Hozzáférés: 2015. május 13.)
  14. Melaleuca leucadendra - (L.) L. Plants for a Future

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Melaleuca leucadendra című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.