Olay Ferenc

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Olay Ferenc
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Elhunyt1936. augusztus 27. (49 évesen)[1]
Budapest
ÁllampolgárságaAz adatok szerializációja sikertelen
Foglalkozásaköztisztviselő
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
SírhelyeFarkasréti temető (52-6-18)[2][3]

Olay Ferenc László Károly (Budapest, 1887. március 3.[4] – Budapest, 1936. augusztus 27.) miniszteri tanácsos, a Magyar királyi Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium egyetemi és külföldi tudományos kapcsolatok ügyosztályának főnöke, a szegedi Magyar királyi Ferenc József Tudományegyetem címzetes rendkívüli tanára, emléklapos magyar királyi honvéd huszárfőhadnagy, az Olasz királyi koronarend parancsnoki keresztjének, az Osztrák érdemrend I. osztályú középkeresztjének tulajdonosa.[5] A Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácstagja, a Műemlékek Országos Bizottságának levelező tagja, a Magyar Nemzeti Szövetség választmányi tagja volt.

Életpályája

A budapesti tudományegyetemen államtudományi doktorátust szerzett. Ezután a kultuszminisztérium szolgálatába állt; eleinte a népiskolai, majd az alapítványi és művelődéspolitikai ügyosztályon dolgozott. Az első világháború után szakaszvezető huszárfőhadnagyként szerelt le. 1923-tól miniszteri osztálytanácsos volt.

Családja

Szülei Olay Szilárd (1844–1908) országgyűlési képviselő[6] és Schichta Matild voltak. 1929. június 17-én, Budapesten házasságot kötött Bérczy Évával.[7][8] Temetése a Farkasréti temetőben történt (52-6-18).[9][5]

Művei

  • A magyar kultúra válságos évei 1918-27 (Perényi Zsigmond előszavával, Budapest, 1927)
  • A magyar sajtó és az utódállamok (Budapest, 1929)
  • A magyar színjátszás története az utódállamok területén. 1918-28 (Budapest, 1929)
  • A magyar művelődés kálváriája az elszakított területeken (Budapest, 1930)

Jegyzetek

Források

További információk